Egy tanulmány szerint a "pecsenyeszöcske" fehérjetartalma 20 százalék, miközben zsírhányada csak 6 százalékos. A marhahúsban ugyan 24 százalék a fehérje, de 18 százalék a zsír. A tücsök kalciumban gazdag, a termesz vasban, a selyemhernyó lárvája rézben és B2-vitaminban - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.
Az újság megkereste Stuart Hine brit rovartudóst, aki szerint a rovarok fantasztikusak ugyan, ám nem jelentik az emberiség élelmezésének végső megoldását. Elég költséges lenne Nagy-Britanniában a fűtése egy hatalmas sáskaraktárnak, ráadásul a rovarok betegségei villámgyorsan végezhetnek egy egész tenyészet példányaival. Mindezek tetejébe főzve vagy sütve kellene őket enni, mivel kórokozókat tartalmazhatnak.
"Lehet rovart enni a túlélésért rövid távon, de a legtöbb kultúra, amely rovart (is) eszik, megfőzi őket" - mondta Hine.
A lap megszólaltatott egy "étrovarforgalmazó" céget, Edible-t, amely emberi fogyasztásra alkalmas rovarokkal olyan tekintélyes áruházakat lát el, mint például a Selfridges. Todd Dalton, a vállalat szóvivője pénzpocsékolásnak ítéli az EU kezdeményezését, mert nehéz lenne az emberek "torkán lenyomni" a rovarokat, evési szokásaink pedig nem változnak meg egyhamar.
Korábban is történt némi kísérletezés a rovarevés népszerűsítésére - teljesen eredménytelenül. 1885-ben Nagy-Britanniában megjelent például egy könyv, amely a falusi szegényeknek egyebek közt olyan recepteket javasolt, mint a pincebogármártás. Nem "haraptak rá".
Amúgy eszik az ember bőven bogarat, rovart, férget. Egyes tanulmányok szerint étkeinkbe annyi kerül-repül-mászik bele akaratlanul, hogy egy évben fejenként fél kilót kebelez be belőlük átlagosan az ember. (MTI)