Az érdeklődők száma és súlya is jelzi, hogy a BA megvásárlása biztos üzletnek látszik. Az egész európai légi közlekedési piac biztató jövő előtt áll – gondoljunk csak arra, hogy 2004-ben az európai légi személyforgalom 7,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a következő évekre pedig még a legpesszimistább becslés is 4 százalékos növekedést jósol –, és még ennél is jobbak a közép-európai régió kilátásai.

Tavaly az 5–10 millió közötti utasforgalmat lebonyolító kategóriában, ahová a Ferihegyi repülőtér is tartozik, Prága 26,9 százalékos, Köln/ Bonn 15,4 százalékos, Moszkva/Domodevo pedig 11,5 százalékos forgalomnövekedést ért el. Ami Ferihegy adatait illeti: tavaly 6,46 millió utas fordult meg a repülőtéren, ami 28,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az idén 7,59 milliós utast, azaz 17,5 százalékos növekedést várnak. Még egy adalék: az IATA elemzése szerint az elkövetkező években Magyarország lesz a világ harmadik leggyorsabban fejlődő légi közlekedési piaca.

Kitartó érdeklődés

Az persze kérdés, hogy a forgalom növekedésével egyenes arányban nő-e a nyereség. Erre a kérdésre a BA-tól nem kaptunk választ; érvelésük szerint a privatizáció jelenlegi szakaszában semmiféle információt nem adhatnak ki. Csak sejteni lehet, hogy a válasz valószínűleg nem, hiszen számos beruházás elkerülhetetlennek tűnik. Szükség van új cargobázisra, új terminálra, a repülőtéri közlekedés fejlesztésére és szálloda építésére – hogy csak néhány példát említsünk. Azt természetesen nem tudni, melyik pályázó mennyi pénzt szán a fejlesztésekre, hová helyezi a hangsúlyt, illetve mi lesz a várható sorrend. A titoktartási kötelezettségükre hivatkozó potenciális befektetőktől erről semmit nem sikerült megtudnunk, néhány korábbi nyilatkozatból viszont kiderül, hogy vannak, akik a fapados, vannak, akik a cargoforgalom bővítésében látják a jövőt.

Valószínűleg az is befolyásolja majd a BA nyereségét, hogy a díjakat a privatizáció után várhatóan az iparágban világszerte alkalmazott „infláció-X” árplafonmodell alapján fogják szabályozni. A befektetők véleménye azonban ennek ellenére is szemmel láthatóan az, hogy a BA jó vételt jelent. A legújabb hírek szerint még annál is jobbat, mint amilyennek eredetileg látszott, hiszen – a FigyelőNet szerint – az új európai elosztóközpontot kereső American Airlines is szemet vetett rá. A pályázókat sem a Légiforgalmi Dolgozók Független Szakszervezetének két július végi sztrájkja, sem az nem riasztja el, hogy a Fidesz a BA Rt. eladásának megakadályozásán dolgozik. Több tisztázatlan kérdés is van a reptér körül: 7 milliárd forintra perli például a BA-t a Ferihegyi Utasterminálfejlesztő Kft., annak kanadai tulajdonosa pedig a magyar államot; ugyanez az ügy az Alkotmánybíróság elé is került; nem tisztázott, hol lehetne az új cargobázis, nincs még aláírt keretszerződés a BA és a Malév között; a Malév 3 milliárd forinttal tartozik a BA-nak; a pályázók állítólag nem ismerik azt a szerződést, amelyet a BA kötött a KVI-vel a reptér működtetésére. Megoldásra vár a repülőtér és a városközpont közötti összeköttetés fejlesztése is. Ez kétségtelenül állami feladat lenne, és hiába van meg erre a szándék – Demszky Gábor néhány hete bejelentette, hogy a fővárosi fejlesztésekről szóló Podmaniczky- tervnek mindenképp része lesz a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsvasút megépítése – az azért kérdés, mikorra fog ez megvalósulni.

A döntés

A végső döntésről azt lehet tudni, hogy remélhetően még az idén megszületik. A további lépéseket pedig megint csak homály fedi. „A nyertesnek érdeke lesz, hogy minél előbb nyereségesen tudjon működni a reptér, tehát valószínűleg gyorsan megindulhatnak a szükséges beruházások” – mondja Oravecz Péter, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) kommunikációs igazgatója. A labda tehát egyelőre az ÁPV Rt.- nél van, amelynek 11 tagú igazgatótanácsa a júniusi prekvalifikációs szakaszban a pályázók szakmai hátterének, hozzáállásának és pénzügyi megbízhatóságának mérlegelése alapján egyetlen jelöltet zárt ki a tizenegyből, az argentin Coporación América SA-t és magyar partnerét, a Stellaria Tanácsadó Kft.-t. A maradék tíz versenyző közül azután a Terra Firma befektetőcsoport „magától” kiszállt a versenyből.

A szelekció első köre azonban várhatóan „véresebb” lesz, hiszen az a cél, hogy „megszórják a mezőnyt” és kevesen legyenek azok, akik novemberben kötelező érvényű ajánlatot nyújtanak be. Az ÁPV Rt. igazgatótanácsa a döntés meghozatalakor többek között a stratégiai fejlesztési tervet, a pénzügyi tervet, a munkavállalókkal kapcsolatos terveket és a nemzetbiztonsági szempontokat fogja szem előtt tartani. Mint Oravecz Péter elmondta, a döntésnél – a stratégiai elképzelések mellett – a vételár játssza majd a legnagyobb szerepet.

Beszállás!

A Budapest Airport néhány adata

A BA Rt. adózott eredménye 2004-ben 9,863 milliárd forint volt, ami az előző évi 4,263 milliárd forintos értéknek több mint a duplája. Jegyzett tőkéje 2004 december 31-én valamivel több mint 8 milliárd forint volt, saját tőkéje 10,733 milliárd forint. A több mint 1200 dolgozót foglalkoztató cég tőkearányos nyeresége 2003 és 2004 között 53,8 százalékról 128,81 százalékra nőtt.

A második körbe bejutott kilenc pályázó

• Az Abertis Group, az Ontario Teacher's Pension Plan és a TBI konzorciuma;

• A BAA (International Holdings) Ltd; a BAA hét repülőtérrel rendelkezik az Egyesült Királyság területén, köztük van Heathrow, Gatwick és Stansted. Ezeken kívül Melbourne és Perth, Nápoly, Indianapolis és Pittsburgh repülőtereinek tulajdonosa, illetve üzemeltetője.

• A Copenhagen Airports A/S; a Copenhagen Airports A/S további két dániai reptér (Kastrup és Roskilde) tulajdonosa és üzemeltetője.

• Az Euroinvest Közép-Európai Befektetési Rt; az Aeroporto di Venezia Marco Polo S.p.a, az OTP Bank és a MOL Rt. konzorciuma; a velencei repülőteret üzemeltető SAVE S.p.A. cateringcégeket és kereskedelmi létesítményeket is működtet három másik repülőtéren, vasútállomáson és egy kikötőben.

• A Ferrovial Aeropuertos SA, a Ferrovial Infraestructuras SA és a Goldman Sachs Int. konzorciuma; a spanyol Ferrovial konglomerátum leányvállalata a bristoli, a belfasti, a sidneyi és egy chilei (Antofagasta) repülőtér üzemeltetésében vesz részt.

• A Fraport AG és a Deutsche Bank AG konzorciuma; Németországban négy repülőteret, köztük az ország legnagyobb forgalmú légikikötőjét üzemelteti a Fraport AG. Frankfurt am Main, Frankfurt–Hahn, Hannover és Saarbrücken repülőtere mellett terminált működtet Antalyán és Limában.

• A Hochtief AirPort GmbH és a Hochtief AirPort Capital GmbH konzorciuma; a vállalat portfóliójába tartozik Düsseldorf, Hamburg és Athén légikikötője. A Hochtief a közelmúltban átvette a tiranai Teréz anya repülőtér üzemeltetését.

 • A Macquarie Airports Holdings Ltd; az ausztrál székhelyű Macquarie Airports repülőterein idén júniusban közel 10 millió utas fordult meg. A vállalat portfóliójába tartozik a brüsszeli, a sidneyi, a római, a bristoli és a birminghami reptér. Érdekeltségei (Ferrovial, Hochtief) önállóan is indulnak a BA privatizációjára kiírt tenderen.

• A Tav Tepe-Akfen-Vie Yatirim Yapim Ve Isletme Anonim Sirketi; a TAV júniusban elnyerte az isztambuli reptér üzemeltetési koncesszióját 15,5 évre, amiért 3 milliárd dollárt fizetett a török államnak. A TAV üzemelteti az ankarai és izmiri repülőtereket, és most építi a kairói repülőtér harmadik terminálját.

Privatizációs menetrend

2005. június 6. Pályázati felhívás a Budapest Airport Rt. részvényeinek értékesítésére

2005. június 28. Írásbeli szándéknyilatkozatot nyújtanak be az érdeklődők

2005. augusztus 9. A résztvevők benyújtják indikatív ajánlataikat. Ezek elbírálása után az ÁPV Rt. értesíti azokat, akik a második szakaszban is részt vehetnek.

2005. november 2. A résztvevők benyújtják az ÁPV Rt.-nek kötelező érvényű ajánlataikat