Vajon a természet szeszélyeivel és a globális piac kihívásaival egyszerre hadakozva sikerülhet-e visszaszerezni a tokaji aszú régi dicsőségét? Újjászületik-e a nagy bor, vagy a történelem homályába vész? - teszi fel a kérdést a film. A filmben megszólalók a Tokaj-hegyaljai borvidék elkötelezett borászai: Szepsy István, a mádi Szepsy Pincészet alapítója, Bacsó András, a tolcsvai Tokaj Oremus igazgatója, valamint Alkonyi László, az egykori Borbarát magazin főszerkesztője, aki jelenleg a tállyai Kaláka Pincészet társtulajdonosa és borásza.

"A Folyékony arany ötlete Ditz Edittől, a film kreatív producerétől származik, ő kezdte el forgatókönyvet fejleszteni, így Almási Tamás rendezőt mi már egy kidolgozott koncepcióval kerestük meg" - idézte fel az MTI-nek Ugrin Julianna, a film producere. Almási Tamás hozzátette: először hezitált azon, hogy elvállalja-e a felkérést, hiszen a Folyékony arany egy olyan gazdag témát vizsgál, amelyet szinte lehetetlenség egy filmbe belesűríteni.

"A tokaji aszú benne van a Himnuszban, hungarikum, mindenkinek van róla egy képe. De ha az ember nem akar udvari fényképész lenni, és tényleg emberi történetekre kíváncsi, akkor lesz-e tényleg elég alkalmas borász ennek a kifejezésére, és ha igen, hogyan működnek együtt?" - emlékezett kezdeti kétségeire a rendező. Hosszas folyamat volt a filmben szereplő borászok kiválasztása, sokukkal készültek kisinterjúk kamera előtt az előkészítési fázisban. A történetből Szepsy Istvánt nem lehetett kihagyni, hiába készült róla nemrég egy portréfilm - mondták el az alkotók. Bacsó András személye Tokaj-Hegyalján szintén fontos, a rendszerváltás óta nagyon sokat tett Tokajért. Ráadásul más felállásban vezet borászatot, mint a Szepsy-család - az Oremus a spanyol Vega Sicilia tokaji birtoka -, úgyhogy ez újabb színt hozott a filmbe - tette hozzá Ugrin Julianna. Mint hozzátette, Alkonyi László pedig egyrészt nagyszerűen fogalmazza meg a Tokajról szóló gondolatait, másfelől ő egy olyan ember, aki "kívülről", azaz nem borászként, hanem újságíróként szeretett bele a történetbe.

Almási Tamás elmondása szerint az aszúsodás folyamata volt az a drámaiság, amelyre a Tokaj-filmet építették: megjön-e a várva várt eső, leszáll-e a köd, kisüt-e újra a nap, nem pusztítják-e el a szépen aszúsodó szőlőt a seregélyek? Hiába adja a legjobb szakember is a szaktudását, szenvedélyét, hitét, óriási rizikót vállal, mert az aszúsodási időszak 3-9 hete már nem elsősorban tőle függ, hanem az időjárástól - beszélt a film által testközelből bemutatott folyamatról a rendező. Mint hozzáfűzte: a termelő szaktudása, megszállottsága intuícióval is kell párosuljon, mert az aszúkészítéssel kockáztat a borász: ha korábban leszedi a szőlőt, akkor abból száraz bort, ha kicsit később, akkor kései szüretelésű édeset vagy szamorodnit tud készíteni, de ha a tőkén hagyja aszúsodni, akkor lehet, hogy a végén az időjárás szeszélye miatt esetleg semmit nem tud ott szüretelni. Ugrin Julianna elmondása szerint ezt a folyamatot a film készítői számára is kihívás volt rögzíteni.

A munka 2014-ben már elkezdődött, de néhány pótforgatásra még tavaly ősszel is sor került, a Folyékony arany tehát egészen hosszú időszakot ölel fel. Ezek azonban éppen olyan évjáratok voltak, amelyekben nem nagyon lehetett aszút készíteni, de ilyen az aszú: komoly áldozatokat kell hozni, rengeteget költeni, és lehet, hogy végül mégsem készül semennyi az adott évben - jegyezte meg a producer. Hangsúlyozta azonban: mégis fontos volt, hogy a film ne egy kudarctörténet legyen. Ezt segíti a pozitív lezárás, és fontos szerepe van a Nagy Tokaji Borárverésről szóló jelenetnek is: ott is kiderül, hogy micsoda érték készül Tokajban, hiszen a néző végigizgulhatja az aukció legizgalmasabb részét, amikor Szepsy István 6 puttonyos, 2011-es tokaji aszújának egy hordója végül 12 millió forintért kel el - mondta el Ugrin Julianna.

A Folyékony arany szeptember 19-től kerül a mozikba.