A napokban bevonták a működési engedélyét, és 1,4 millió forintra megbírságolták a keszthelyi Molnár Méz Kft.-t: a keszthelyi cégtől cukrozott méz került kereskedelmi forgalomba. A mézhamisítási ügyre egy fővárosi rutinszerű élelmiszerellenőrzés alkalmával derült fény. Az állategészségügy ellenőrei a boltban vett mézmintákat bevizsgáltatták, a laboratórium cukrot mutatott ki. Ezt követően már célzottan a kibocsátó keszthelyi kft.-nél is ellenőrzött a hatóság. A lefoglalt 4,1 tonna cukrozott méz sorsa a megsemmisítés. Mint a főállatorvos elmondta, arra hatósági ellenőrzés mellett, Győr megyébe szállítva, egy komposztáló telepen kerül sor, ahol bekomposztálják. . Az eset felkerült a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjára, az élelmiszerrel kapcsolatos jogsértést elkövetők listájára. A 14 tételben volt magyar akácméz, magyar virágméz, magyar hársméz néven forgalomba hozott termék, s az eset leírásában a hozzáadott idegen cukor, hamisítás megállapítás szerepel. A megyei állategészségügyi hatóság az ügyben feljelentést tett a rendőrségen, a hamisítás, mint szándékos cselekmény kivizsgálására. Salamon Róbert alezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese a Zalai Hírlapnak elmondta, kaptak ilyen iratokat az állategészségügytől, amelyek tartalmi vizsgálatát a keszthelyi kapitányság folytatja. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ugyanakkor több nagy áruházlánc által forgalmazott mézben nitrofurán származékot talált. A nitrofuran rákkeltő, sejtelváltozást okozó anyag, amit - elviekben - Európában tilos használni. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tájékoztatása szerint a szennyezett termékeket visszahívták. A listán szereplő áruházláncok közül a SPAR Magyarország Kft. a Pénzcentrumot úgy tájékoztatta: minőségirányítási rendszerük a garantálja, hogy a hatóság jelzésére a problémás termékeket visszavonták a polcokról. Mit tartalmazhat a méz? A méz a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glükózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ. A mézhez - a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során -- más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. A méznek - amennyire csak lehetséges - az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne.