Vásárlóként sokszor bele sem gondolunk abba, hogy a hentes pultból vagy hipermarket hűtőjéből vásárolt hús mennyit utazott, amíg a kiskereskedelembe került. Az élőállatokat gyakran EU-n belüli, ritkábban EU-n kívüli országokban nevelik, illetve vágják le, idehaza pedig darabolják, és előrecsomagolják vagy csomagolatlanul értékesítik. Épp ezt az információs homályt hivatott eloszlatni a 2015. április 1-jétől hatályos EU-rendelet, amelynek a húsokra vonatkozó lényeges tudnivalóit az alábbiakban foglaljuk össze. A marhahúsokon eddig is kötelező volt feltüntetni a származást, ez bővült más termékekkel.

A vörös vagy a fehér hús az egészségesebb?

A szárnyasoknak, elsősorban a csirkének és a pulykának vannak világosabb, fehér részei, és olyan húsdarabjai is, mely sötétebbek, vörösebbek. Van, aki ezt, más viszont azt kedveli jobban - de vajon az egészségünk szempontjából számít, hogy melyiket esszük többször?

Hol nevelték és vágták le az állatot?

Friss, hűtött vagy fagyasztott húsoknál (sertés, baromfi, juh, kecske) kötelező megjelölni, hogy az állat melyik országból származik, mely országban nevelték fel és vágták le. (Pontosan az 1169/2011/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése tartalmazza, hogy mely húsok esetében kötelező feltüntetni a származási országot vagy az eredet helyét.) Ez az előírás azonban nem terjed ki a húskészítményekre (például kolbászok, sonkák) és az előkészített húsokra (marinírozott csirkemell). Ha a csomagoláson belül több ország területéről származó hús is van, akkor a címkén is tételesen fel kell tüntetni a különböző származási, nevelési és levágási országokat.

Bővebben a Házi Patika.com-on