Nem meglepő adat, hogy hazánkban a sertéshús és a baromfihús, azon belül is a csirkehús a legkedveltebb húsfajta. Az egy főre jutó éves baromfihús-fogyasztás Magyarországon például 35 kilogramm körül alakul, ami több mint egyharmadával haladja meg az európai uniós átlagot.

De mi a helyzet a víziszárnyasokkal, azaz a kacsával és a libával? Mondhatnánk, hogy elkeserítőek a számok, ha a libákat vesszük figyelembe, a kacsák esetében azonban már nem annyira rossz a helyzet. Az Agrárszektor Látits Miklóssal, a Magyar Kacsa- és Lúdszövetség titkárával kereste a válaszokat arra, hogy mi az oka annak, hogy nem fogyasztanak a magyarok elég víziszárnyast, illetve, hogy az ágazat szereplői hogyan próbálják meg népszerűsíteni őket. 

A közelgő Márton-nap fellendítheti a fogyasztást?

Hazánkban az egy főre jutó éves libahúsfogyasztás kiugróan alacsony: mindössze 70-80 deka. Kacsából már többet eszünk, nagyjából 3 kilogramm fölé tehető az éves fogyasztás, ám például a sertéshez és más baromfikhoz képest ez a szám is csekély. November 11-én pedig Márton-napot ünnepelhetünk hazánkban, melynek tradicionális jelképe a liba. Azt hihetnénk, hogy a közelgő ünnepek hatására a vásárlói szokások is átalakulnak, és többen vesznek libahúst, ez azonban nem így van. Látits Miklóstól megtudtuk, hogy itthon a libafogyasztás leginkább a gasztronómiához kötődik, ott van igazán jelentősége. A hízott kacsa- vagy libamáj prémium, sőt, talán luxusterméknek is számít, amely túlnyomórészt a HoReCa-szektorban találja meg a fogyasztókat világszerte. Tehát az éttermekben gyakrabban esznek libából készült ételeket az emberek, mint például otthon, egy hétköznapi vagy vasárnapi ebédnél.

Miért és hogyan alakulhatott ez így ki?

A kérdésre a választ egészen rövidre lehet fogni: a pénz miatt. Az elmúlt időben tulajdonképpen az élelmiszerek terén mindenhol drágulások voltak tapasztalhatóak, ez pedig a húsokat sem kerülte el. A libahús viszont mindig is drágább volt az általunk kedvelt húsokhoz képest: jelenleg a libacomb kilója 2500 forint körül alakul, míg a híres libamáj kilója akár a 10 ezer forintot is simán elérheti. A libamellnek is megkérik az árát, nagyjából 3500 forintért vásárolhatunk belőle egy kilogrammot. A másik ok pedig az, hogy egyszerűen nincsen nagy kultúrája hazánkban. Mint említettük, leginkább az év végi ünnepekkor kerül a családok asztalára, egyébként csak éttermekben eszik vagy ritkábban feldolgozott termékeket vásárolnak az emberek.

Milyen árakra számíthatunk idén?

Ahhoz, hogy a kérdésre pontos választ lehessen adni, először is figyelembe kell venni, hogy boltról, étteremről vagy piacról beszélünk.

Az éttermek például viszik fel az árakat, nekik az utóbbi időben bőven volt kimaradásuk, de ez általános. Sajnos folyamatosan emelkednek az árak a takarmányok drágulásának köszönhetően, de kiugró drágulás még így sem várható, mondta a Magyar Kacsa- és Lúdszövetség titkára. 

Exportálásban nagyok vagyunk

A szárnyasokat illetően importról tulajdonképpen nem is beszélhetünk, mindenből sokat termelünk, ha baromfiról van szó. Az export pedig nagyon jelentős a kacsa és a liba esetében is. Mindezek ellenére jelentősen csökken a hazai libavágás, ezt pedig a számok is jól mutatják.

A Magyar Lúdszövetség nyilvántartása szerint az alábbi mennyiségű libát vágták (az adatok az egész évben vágásra adott darabszámokat tartalmazza): 2003-ban még 9,8 millió darab körül alakult a vágás, 2005-ben viszont már meg is történt az első nagy csökkenés, hiszen közel a felére esett vissza ez a szám, és már csak 5,5 milliót számláltak. 2009 és 2019 között viszonylag stagnáltak a számok kisebb-nagyobb kiugrásokkal, 2020-ra azonban újabb nagyobb csökkenés volt megfigyelhető, és csak 3,2 millió vágást tartottak számon.