Polgár Géza borkereskedő (VINOX) azért hozott a Balaton északi partjára olasz borsort, mert gyakorlatilag csak nálunk ismeretlen olasz pincészetek tételeit tartja szortimentjében: jelenleg 16 itáliai borászatot képvisel idehaza. Köztük a Piccini nevű szicíliai pincészetet, amelynek izgalmasan hangzó "Éjféli Hold" nevű Spumantéjét hozta elsőnek a borkóstolóra, amely - nevéhez méltóan - kizárólag éjjeli szüretelés eredményeként született.

Hozzá előételként nem aprózták el a házigazdák, rögvest megmutatták a ház vendégeinek, mi is az a magyaros vendéglátás: olyan hidegtál került mindenki elé, amelyen volt libamáj társaságában vegyes ízelítő, valamint kézműves sajtokból sajtválogatás.

Utána prosecco érkezett az 1882. évben alapított Cellaro pincészettől, amelyet mi, magyarok tankpezsgőként ismerünk, és miközben kortyoltuk, megtudtuk, hogy például csak a 2018-as évben több prosecco fogyott a világban, mint champagne, annyira sikeres lett az olaszoknak ez a bulizós itala.

Pipoliék Grillo nevű szőlőfajtájából készítették a Grillo nevű bort, amely annyira bio, hogy a szőlőföldeket, ahol terem, kizárólag gyógyteákkal permetezik, és északi lejtőkre ültetik ezt a fajtát, hogy megmaradjanak  a szemekben sokáig a savak.

Erdei gombás, vörösboros marharagu, házi kovászos ubival melegített be a következő borok kóstolásához, friss, ropogós kenyér kíséretében. Jól is gurult mellé le az egyre vidámabb torkokon két nagyon várt tétel egy ugyanazon pincészettől, Pipoliéktól: először egy rozé, majd rögvest követte a Greco & Fiano. Ez utóbbiban a Greco név a görög vonalat jelzi, fele-fele százalékban van jelen benne mindkét szőlőfajta, amelyek vulkanikus talajról érkeztek, hosszú lecsengéssel, páratlanul különleges utóízzel. A rozé pedig cser és meggy ízeket hordoz, és nem volt benne a most divatos és trendinek számító szénsavas hatás.

E sorok írójánál a következő tétel, a Luccarelli pincészet Negroamaroja vitte el a pálmát - mert ez az a nagy vörösbor, amelyet az ember mindig vár és elvár dél-olasz borok kóstolása esetében. Egy hathónapos hordós tétel eredménye ez a bor, amely 100 százalékban hozza a tanninokat, és erősen konyakmeggyes ízekben gazdag, hozzá az a szilvás pite, amelyet még a házigazda, Rommer Róbert apró, családias hangulatú vendéglátóhelye, a GondozóKert kínált édes sárgadinnyével körítve - istenien illett.

Majd újabb "nagyágyú" következett, egy Nero D'Avola (Chiantari) a Zabú pincészetttől, amely szintén éjféli szüret eredményeként született: Ráadásul a gazdák e szőlőfajtát ültetvényeiken teliholdkór szedik le, mert állítólag az igazi ízekhez, zamatokhoz az is elengedhetetlen.

Végül a Vulture pincészet Moscato-ja tette rá a pontot a kellemes estére, ami végén mindannyian úgy döntöttünk: jó kísérlet volt az olasz borok és a magyar ízek párosítára.