Európában elsőként itt nyitotta meg a Spagót két évvel ezelőtt. Miért épp a magyar fővárost választotta?

Van egy Spago  éttermem Isztambulban, ahova gyakran betért az ottani hotel török tulajdonosa. Mondta, hogy építenek egy szállodát Budapesten (az itteni étteremnek és luxushotelnek helyet adó Matild Palota a török Oyzer-csoport tulajdonában van – a szerk.), és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem egy Spagót nyitni benne. Azt válaszoltam, miért ne, hiszen Budapest nincs is olyan messze Bécstől. Nem ismerem Magyarországot, de azt gondoltam, hogy – Törökországhoz hasonlóan – itt is tanulhatok valamit. És az időzítés is jó, mert Budapest felszállóágban van. 

És hogy megy az üzlet? Mennyire eredményes az itteni étterem?

Nagyon eredményes. Nyáron mindig kicsit kisebb a forgalom, de az év egészével nagyon elégedettek vagyunk. Az étterem pedig jót tesz a hotelnek. A szállodavendégek azt szokták kérdezni, hogy hol van a közelben egy jó étterem, és általában nem maradnak a szállodában. Az itteni vendégek viszont a Spagóban maradnak, de jönnek hozzánk a Four Seasons-ből és a Kempinskiből is.

Vendégeik jellemzően Magyarországról érkeznek vagy turisták?

Nagy részük itteni, és a többi éttermünk törzsvendégei is helyiek általában. Hetente egyszer-kétszer járnak hozzánk, isznak valamit a bárnál vagy ebédelnek a családjukkal. Tehát sok magyar vendégünk van, köztük üzletemberek, és sokan ide hozzák a külföldi vendégeiket.

A bécsi repülőtéren van étterme, de az nem Spago. Az miért nincs az osztrák fővárosban?

Ezt én sem tudom. Ez nem úgy működik, hogy elmegyek Varsóba és azt mondom, hogy itt most nyitok egy Spagót. Ha viszont adódik lehetőség, akkor azzal kezdhetek valamit. Egy szállodai étterembe nem kell annyit invesztálnom, a szállodának pedig szüksége van egy jó étteremre, tehát ez egy jó együttműködés. Manapság bárhol a világon nehéz olyan embereket találni, akik tényleg akarnak dolgozni, hétvégén is és napi 8 óránál többet. De a Spago már ismert Magyarországon, a tehetséges és ambiciózus fiatalok pedig karrierjük szempontjából hasznosnak tartják, ha egy-két évet itt dolgozhatnak, tanulhatnak. Ezután már könnyen találnak helyet máshol. De ez ugyanígy működik Amerikában.

A budapesti étterem miben más, mint a többi?

A kialakítás nem ugyanaz, mint például Beverly Hillsben. Budapesten van egy kis sushi bárunk is, ami máshol általában nincs, és van néhány magyar fogásunk. A séfünk, István (Szántó István – a szerk.) ugyanis magyar. Azt mondtuk neki, hogy ha magyar ételt szeretne készíteni, megkóstoljuk, és ha jónak találjuk, akkor csinálja. Eleinte sok halat vásároltunk a Balatonból, ma már inkább az Adriából veszünk. Tegnap korán érkeztem, kimentem a piacra, és bárányhúst vettem. Mindenhol próbálok helyi árut venni és felhasználni a saját módszerünk szerint.

Van egyébként Budapesten olyan étterem – a sajátján kívül –, ahova szívesen jár?

Nincs. Ha itt vagyok, minden nap a Spagóban vagyok.  Egyszer vagy kétszer elmentem enni valahova – a nevére már nem emlékszem. Meglátogattam néhány bortermelőt is, egyszer pedig egy etyeki céget, amely kiváló sonkát, prosciuttót és culatellót készít, vásárolunk is tőle.

Tervezi, hogy Közép- és Kelet-Európában további éttermeket nyit?

Lehetséges, talán Varsóban, Bukarestben, Belgrádban vagy Bécsben.

Az interjú teljes terjedelmében laptársunknál olvasható el.