Amit először érdemes tisztázni, és pontos, jól értelmezhető, világos üzenetként el kell juttatni mihamarabb a vendégkörnek, ha majd végre feloldják a korlátozásokat, és nyithatnak, hogy idén ne reméljék az olcsó, akciós árakat. Miért? Ennek több oka van.
Vendég nincs, a szolgáltatók viszont havonta benyújtják a számlát
A fő gond, hogy egy üres háznak is vannak költségei, méghozzá nem is kevés. Itt van mindjárt a használatban lévő szoftverek hada: szállodai, éttermi, online check in, hírlevél rendszer. Aztán az online kasszák díja, online marketing szolgáltatások díja, weboldal üzemeltetés, foglalómotor, artsjus jogdíjak, bérleti díj, tanácsadók, jogász, könyvelési díj, biztosítás, különféle karbantartási díjak, közüzemi számlák, tagdíjak a szakmai szervezeteknek és így tovább.
Felsorolni sem kevés, olyan bőséges a lista, és ebben még nem szerepel a bérköltség a személyzetnek, ami szintén jelentős kiadás egy nem működő szálloda esetében.
Éhbérre sem elég
A megkérdezett szakember azt mondja, igen, valóban kaptak bértámogatást az alkalmazottakra – 50 százalékot, mint bárki más -, csak a fő gond, hogy ott van ez esetben a 100 százalékhoz a másik 50 százalék, amit ki kéne termelni – sok hónapja a semmiből.
Háza különben azon ritka szállodák közé tartozik, ahol a 20 alkalmazottból nem küldtek el senkit, és továbbra is 8 órában fizetik a munkavállalókat, bár az nem világos, hogy meddig.
A beszállítók, szolgáltatók biztos nem Róbert bácsi leszármazottai
A fő gond, vázolja jelenlegi helyzetüket a szállodatulajdonosnő, hogy a beszállítók – tisztelet egy-két kivételnek – mintha nem e világon élnének: legtöbbjük idén árat emelt (10-15 %), és erről év elején levélben értesítik az éppen vendégeket egyáltalán nem fogadó, vagyis nulla bevétellel rendelkező szállodás partnereiket. Az egyik az euró árfolyamával magyarázza az áremelést, a másik a megnövekedett fogyasztói igényeket okolja (higiéniás cégek, tisztítószerek forgalmazói), a harmadik csoportba tartozók nem is magyarázzák meg tettük okát. Kevés lojális cég van köztük,- és ezek közé inkább a kisebbek tartoznak, a multik a külföldön lévő tulajdonosi döntéssel takaróznak.
Ráadásul pontosan tudják, ha mondjuk egy szállodai szoftveres céggel egy ház felmondja most a szerződést, akkor, amikor újraindul a ház, simán bevasalják a rendszer felállási díjat, vagyis ott van a csőd szélén tántorgó szállodás, ahol a part szakad.
Próbálkozások, gyenge kísérletek
Beszélgetőpartnerem azt mondja, lassan vége annak a listának, ami a spórolás lehetséges módozatait tartalmazza. Pedig próbálkoztak már mindennel. Könyörgő levél küldése az emelést bejelentő szolgáltatóknak, beszállítóknak, a helyzet ecsetelése a mobilszolgáltatónak (10-12 %-os késedelmi kamatot számítanak fel egy-egy, nem időben történő befizetés esetén), sőt, ételkiszállítással is megpróbálkoztak már – de az emberek általában nem szállodák konyháiról rendelnek maguknak főtt ételt, hanem inkább éttermi kiszállításában bíznak.
Ők messziről kerülik a hitelmoratórium csapdáját is, mert, mint mondja a kérdezett, lehet, hogy elsőre csábító nem fizetni a részletet, azonban a futamidő növekedésével együtt megugrik a kamat összege is – érdemes számolnia annak, aki nem fizet időben részleteket a banknak. Inkább a Széchenyi-hitelkártya programban hisznek, abban bízva, ha azt megkapják, talán el tudnak evickélni addig, amíg feloldják végre a korlátozásokat, és érkezhetnek foglalások pihenő vendégeknek, nemcsak üzleti utazóknak.
Nyitás? Talán nem kell arra várni, hogy piros hó esik
Nemrégiben a hazai média is hírt adott arról, Európa különböző országaiban piros hó esett. Nálunk szerencsére nem, és remélhetőleg nem kell addig várnia a már nagyon vágyott újranyitásra, hanem előbb feloldják a korlátozásokat. Mikor? Erre a kérdésre természetesen ma még senki sem tudja a pontos választ.
Csak annyit tud tenni egy-egy szállodás az ügy érdekében, hogy többféle variációra készül fel: mit tesznek majd, ha részleges nyitást engedélyeznek, és mi történik náluk, ha végre teljesen nyitva lehet majd a ház? Nyárra, remélhetőleg, mindenképp. Addig pedig ki kell bírniuk a rájuk mért csapásokat.
Hogy hogyan, arra ma még keveseknek van pontos túlélő terve.
Forrás: Turizmus Online