Hozzátette: a budapesti tagszállodáktól gyűjtött adatok azt mutatják, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben a várható szobafoglaltság a három- és négycsillagos kategóriákban egyaránt 80-90 százalékos. A szállodák jelenlegi rendelésállománya a háromcsillagos szállodákban meghaladja a tavalyit, a négycsillagos egységekben pedig a tavalyi szinten stagnál, vagy attól kissé elmarad - sorolta.

A növekedés mértékét, dinamizmusát csak a két nagy nyári sportesemény - a labdarugó EB és a riói olimpia - foghatja vissza kissé, Budapest népszerűsége a külföldiek körében töretlen - tette hozzá. Az MSZÉSZ országos, vidéki foglaltsági adatokkal nem rendelkezik.

Az elnök kitért arra, hogy az első öt hónapban a legnagyobb növekedést a vendégéjszakák számában a Tisza-tavi régió érte el, 44 százalékkal több, 49 ezer vendégéjszakával. A legtöbb vendégéjszakát Budapesten és a Közép-Dunavidéki régióban regisztrálták, 3,3 milliót, ami 3,1 százalékos növekedés. A második legnagyobb növekedés a Balatoni régióban volt, a több mint egymillió vendégéjszaka 13,2 százalékos növekedésnek felel meg január-májusban. A vendégéjszakákat tekintve az Észak-Magyarországi régió lett a harmadik 5 százalékos növekedéssel, 534 ezer vendégéjszakával. A vidéki városok közül kiemelkedően nőtt a vendégéjszakák száma Szegeden, Debrecenben és Hévízen.

A kereskedelmi szálláshelyek belföldi bruttó szállásdíj-bevételében a régiók túlnyomó részében kétszámjegyű volt a növekedés az első öt hónapban, a külföldi bruttó szállásdíj-bevételt tekintve is mindenhol nagymértékű a növekedés, kivéve a Dél-dunántúli régióban - mondta.

Hozzátette: a SZÉP-kártya továbbra is jelentős szerepet tölt be a belföldi turizmusban, az idén január-május között a szállodákban 5,371 milliárd forintot fizettek SZÉP-kártyával, ami a magyarországi hotelek belföldi 23,029 milliárd forint szállásdíj-bevételének csaknem negyede. A májusi SZÉP-kártya forgalom 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.