A társult tagok ülésén egységes kérésként elhangzott: pontos információáramlást szeretnének a hotelek beszerzési, fejlesztési terveiről, hogy a beszállítók ne legyenek fáziskésében.
A minőségbiztosítási szekció ülésén elhangzó első információ az volt, hogy ezentúl „Minőségi irányítási szekciónak” nevezik magukat. Mezey Tamás elnök azonban kiemelte, hogy el kellene végre felejteni a gyakran elhangzó „minőségi vendég” és „minőségi turizmus” fogalmakat, mert ezek nem létező dolgok, nincs mögöttük valós tartalom. A benchmarkingról szólva elmondták: leghatásosabb módja, ha az egyik szálloda képviselője ellátogat a másik szállodába kipróbálni az ottani szolgáltatásokat, mivel így ismerhető meg legalaposabban a konkurencia.
Az adóügyi szekció vezetője, Antalóczy Györgyné többek közt arra hívta fel a tagság figyelmét, hogy még ebben az évben osszák ki az szja adózás alól mentes jövedelmeket, mert jövőre ezután már adózni kell. Szintén szó esett a 18 százalékos áfa kulcsról annak kapcsán, hogy ennek mértéke kizárólag a szállodai alapcsomagra vonatkozik.
A plenáris ülés első pontjaként következett a nap legérdekfeszítőbb előadása. Tamara Jenewein, a Travelclick kelet-európai szakértője az on-line marketing, az on-line értékesítés egyre növekvő térhódításáról beszélt. Jó hír, mondta, hogy bár az egész világon visszaesés tapasztalható a szállodák forgalmában, az online foglalások terén mégis átlagban 15 százalékos a növekedés. Figyelni kell arra is – hívta fel Jenewein a figyelmet –, hogy az előrejelzések szerint a tengerentúlon 2011-re az online hirdetések száma megduplázódik majd – ez a trend Európában is minden bizonnyal tért hódít. A budapesti házak kapcsán megjegyezte, hogy itt ugyanaz a helyzet, mint a közeli Prágában: egyszer jönnek külföldiek ismerkedni a magyar fővárossal, nem pedig többször térnek vissza, ahogy például Bécs esetében teszik. Jenewein kiemelte az adott hivatalos országmarketing intézményeinek fontosságát, jelezve azt is, hogy míg az osztrák idegenforgalmi szervezetek profin és nagyon sok pénzből sikeresek, addig a magyar oldalról ugyanez korántsem mondható el. Fontos továbbá – jegyezte meg –, hogy azokon az internetes oldalakon érdemes szállodákat hirdetni, ahol a legnagyobb a látogatottság, megemlítve példaként a Twitter, Google, MySpace, Facebook stb. oldalakat. Jenewiein külön kiemelte, hogy nemcsak megfogni, hanem megtartani is kell a vendéget különböző „follow-up” módszerekkel, mint például születésnapi köszöntő küldése e-mailen. Végül elmesélte, hogy az egyik külföldi Hiltonban az új vezetés spórolás címén leállította az online hirdetéseket, mire a ház forgalma drasztikusan visszaesett – szinte azonnal.
Elizabeth M. Ineson (Manchester University) programot záró előadásának témája a munkahelyi légkör és lojalitás volt a hazai szállodákban. 662 főállású dolgozót kérdeztek meg 100 db 2-5 csillagos házban. Kiderült, hogy a magyarok számára nem a pénzbeli elismerés, sokkal inkább a dicséret, a jó munkahelyi légkör és a megfelelő vezető személyisége a garancia arra, hogy hű legyen az adott szállodához. Inkább a 30 év alattiak vállalják annak kockázatát, hogy a karrier és a jobb kereset reményében lépnek, és másutt keresnek munkát, míg az idősebb generáció hűségesebb az adott intézményhez. (Vendég és Hotel online)
