A társult tagok ülésén egységes kérésként elhangzott: pontos információáramlást szeretnének a hotelek beszerzési, fejlesztési terveiről, hogy a beszállítók ne legyenek fáziskésében. A minőségbiztosítási szekció első információja az volt, hogy ezentúl „Minőségi irányítási szekciónak” nevezik magukat. Azonkívül Mezey Tamás elnök kiemelte, hogy el kellene végre felejteni a gyakran elhangzó „minőségi vendég” és „minőségi turizmus” fogalmakat, mert ezek nem létező dolgok, nincs mögöttük valós tartalom. A benchmarketing leghatásosabb eszköze pedig, hangzott még el ugyanitt, ha egyik szállodás elmegy a másikba kipróbálni az ottani szolgáltatásokat, mert így ismerhető meg a legjobban a konkurencia. Az adóügyi szekció vezetője pedig, Antalóczy Györgyné többek közt arra hívta fel a tagság figyelmét, hogy még ebben az évben osszák ki az szja adózás alól mentes jövedelmeket, mert jövőre ezután már adózni kell. A 18 százalékos áfáról is szó esett, méghozzá annak kapcsán, hogy kizárólag a szállodai alapcsomag szerepeltethető benne a számlán – más nem. Majd a nap legjobb előadása következett a plenáris ülés első pontjaként. Tamara Jenewein, a Travelclick kelet-európai szakértője az on-line marketing, az on-line értékesítés egyre növekvő térhódításáról beszélt. Jó hír, mondta, hogy bár az egész világon visszaesés tapasztalható a szállodák forgalmában, az online foglalások terén azonban átlagban 15 százalékos a növekedés. Figyelni kell arra is, hívta fel a figyelmet, hogy az előrejelzések szerint a tengerentúlon 2011-re az online hirdetések száma megduplázódik majd – ez a trend Európában is minden bizonnyal tért hódít. A budapesti házak kapcsán megjegyezte, hogy itt ugyanaz a helyzet, mint a szomszédos Prágában: egyszer jönnek külföldiek ismerkedni a magyar fővárossal, nem pedig többször térnek vissza, ahogy például Bécs esetében teszik. Majd kiemelte az adott hivatalos országmarketing intézményeinek fontosságát, jelezve azt is, hogy míg az osztrák idegenforgalmi szervezetek profin és nagyon sok pénzből sikeresek, addig a magyar oldalról ugyanez korántsem mondható el. Fontos még, jegyezte meg, hogy azokon az oldalakon érdemes szállodákat hirdetni, ahol a legnagyobb a látogatottság. Mondott példákat is: Twitter, Google, MySpace, Facebook stb. És külön kiemelte, hogy nemcsak megfogni, hanem megtartani is kell a vendéget különböző follow up módszerekkel (születésnapra köszöntő küldése e-mailen stb.) Végül elmesélte, hogy az egyik külföldi Hiltonban az új vezetés spórolás címén leállította az online hirdetéseket, mire a ház forgalma drasztikusan visszaesett – szinte azonnal. Elizabeth M. Ineson (Manchester University) előadása volt a záró program, amelynek témája a munkahelyi légkör és lojalitás volt a hazai szállodákban. 662 főállású dolgozót kérdeztek meg 100 db 2-5 csillagos házban. Kiderült, hogy a magyarok számára nem a pénzbeli elismerés, sokkal inkább a dicséret, a jó munkahelyi légkör és a megfelelő vezető személyisége a garancia arra, hogy lojális legyen az adott szállodához. És inkább a 30 év alattiak vállalják annak kockázatát, hogy a karrier és a jobb kereset reményében lépnek, és másutt keresnek munkát. Az idősebb generáció lojálisabb az adott intézményhez.