Egyébként, aki vette a fáradtságot, és szánt arra időt, hogy a valójában csütörtökön kezdődő program előtti nap is megjelenjen, nem járt rosszul, ugyanis arról szólt ez a délután, amiről ma a világ: e-commerce disztribúcióról, mobil applikációk alkalmazásáról szállodákban és on-line marketingről. Majd másnap délelőtt kimagasló előadásban csillogtatta ismét tehetségét és hozzáértését a kérdésről Görög Ibolya, hazánk első számú protokollszakértője, aki olyan (egyébként alapvető) dolgokra tanította hallgatóságát, miszerint egy konferenciaszervezéssel foglalkozó szállodás soha nem késhet a megbeszélésről, hogy érdemes a székeket elhelyezni egy teremben és miért, az ajánlatkérő e-mailekre azonnal válaszolni kell, és hogy elnökségi asztalt miképp kell előkészíteni a rendezvényre – és hogyan semmi esetre sem.
Ebéd után kezdődött valójában a közgyűlés programja, és a protokoll szabályai szerint először a szálloda házigazdája, Harmati László köszöntötte az egybegyűlt kollégákat, az a (valószínűleg egyetlen) hazai hoteltulajdonos – sőt, rövid ismertetőjéből, mint kiderült, „Park-Klub csoport” néven egyre több egység tulajdonosa/üzemeltetője -, aki fejből idéz költőket, írókat, és színészi adottságai is vitathatatlanok.
Az elnöki beszámolóból, Kopócsy Andrea prezentációjából kiderült, már nem olyan fekete a leves, mint ahogy a legutóbbi közgyűlés alkalmával látszott. A belföldi éjszakák száma mellett (+3,6%) a külföldi vendégéjszakák száma már biztatóan alakult szeptemberben (+10,8%), és a szobafoglaltság is emelkedett év eleje óta. Igaz, nem rakétasebességgel (+1%), de legalább nem mutat csökkenő tendenciát. Ami azonban továbbra is szomorú, hogy a Bécs-Budapest-Prága háromszögben még mindig mi kullogunk a leghátul, sőt, egyértelműen megállapítható, Bécset gyakorlatilag szinte nem is érintette a válság. Az elnöknő a bejövő turizmus kapcsán felhívta a szakma figyelmét egy manapság nagyon is időszerű - Ryanair gondok, repülőtéri várakozási problémák stb. – tényre: a fapados légi forgalom fapados turizmust, lelakott, lestrapált szállodákat eredményez! Majd a hazai szállodaipar kilátásairól esett szó, amelyet röviden így összegezhetnénk: a túlélés mellett jövőre talán már a fejlesztésekre és a magasabb árképzésre és emellett a jobb minőségre is lehet koncentrálni.
Egy többszereplős panelbeszélgetés következett szállodaláncok vezetői és régióvezetők részvételével (Antoine Guego, Deák Imre, Hülvely István, Hoffmann Henrik), ahol dr. Niklai Ákos moderálásával a következő témákat járták körül: hol helyezkedik el a magyar szállodaipar a magyar gazdaságban, szerepet játszik-e a politika ebben az ágazatban, és vajon merre lehet az alagút vége? Fontos megállapítások a reagálásokból: „Komolyan kell minket venni, mert hangsúlyosan támogatjuk a magyar gazdaságot.” „Ahhoz képest kevés állami támogatást kapunk, amit elér és nyújt a szektorunk.” „Sokkal nagyobb potenciál van a szállodaiparban, de ehhez elengedhetetlen az összefogás.” „Régen 2,9 csillagos volt átlagban a hazai csillagbesorolás, most 3,6 – azonban a magasabb minőség nem jár együtt magasabb igényű, minőségi vendégkörrel.” „Alacsony árak, alacsony kapacitáskihasználtság, csökkenő belföldi vásárlóerő és ezzel együtt csökkenő vendégkör – ez a mai magyar valóság.” „Jobban és többet kellene lobbizni – méghozzá egységet alkotva – a kormánynál.” „Nem politikailag megbízható embereket, hanem igazi, professzionális szakértőket kellene alkalmazni a nemzeti turizmusmarketing területén.” „Szerintem fantasztikus, hogy ilyen elképesztően rossz környezetben ilyen számokat produkálunk. Ez szinte csoda!”