Átlagárak:
o Egyértelműen látszik, hogy Q1-ben a szállodaipar egészében jelentősen estek a forintban mért átlagárak (a 2011 utolsó negyedévében elért szinthez képest, illetve egyes szegmensekben 2011 hasonló időszakához képest is). E csökkenés egyik eleme a szezonalitásból (is) adódik (pl. az utolsó negyedévben volt Halottak napja, Karácsony, a Szilveszter, mint hosszú hétvége, illetve többnapos ünnep, az I. negyedévben idén csak március 15. volt), illetve nem elhanyagolható a MALÉV leállásának hatása sem (főként februárban és márciusban)
o Q2-ben elindult a piac konszolidációja és szinte minden szegmensben emelkedésnek indultak az árak is és ez különösen a budapesti 3*-os szegmens számára volt üdítő változás
o Az 5*-os piac csökkenése kifejezetten jelentős és ennek egyik legfontosabb oka a MALÉV leállása (az egy évvel korábbi EU elnökség 2011 első félévére gyakorolt kedvező hatásaitól eltekintve is, ami azt jelenti, hogy a bázis viszonylag magas volt)
o A vidéki 3*-os szállodák átlagárai korábban nem látott hullámzásnak voltak e félévben kitéve
Kihasználtság
o A grafikonok egyértelműen jelzik, hogy az első félév igencsak próbára tette a szállodáik üzemeltetőit és tulajdonosait, hiszen az elmúlt év már akkor is alacsonynak tartott szintjét is csak a félév végére tudták a házak elérni
o A budapesti 3 – 4* szállodák jobb teljesítménye azzal hozható összefüggésbe, hogy a Malév csődje miatt erősen megnőtt a fapadosok részaránya, s az azokkal érkező vendégek döntően 3 – 4 * hoteleket keresnek.
o 2012 első két félévének vesztesei a vidéki 3*-os és a budapesti 5*-os szállodák. Ennek számos oka van, de azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a vidéki 3*-os és 4*-os szállodák erős árversenye (pl. a kuponos akciók) összetolta a két szállodakategória árait, és ebből a 4*-os házak kerültek kedvezőbb helyzetbe (pl. a magasabb színvonalú szolgáltatások miatt)
A 2012-es év számos hosszú hétvégét is hozott a szállodák és a turisták számára, ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy ezek a lehetőségek mennyire is realizálódtak a szállodák forgalmában:
o Március 15. (péntek-hétfő): a hosszú hétvége egyértelműen a vidéki szállodák számára nyújtott extra forgalmat, különösen a 4*-os vidéki szállodák esetén látható, hogy akár a meg is duplázhatták a kihasználtságukat és áraikat is a vidéki 4*-os hotelek ezen e hétvégén (összehasonlításban a egy nem hosszú hétvégére eső március 15-vel).
o A Húsvét (április 6-9.) főként a budapesti szállodák számára jelentett kedvező időszakot. Minden szállodakategóriában javultak a teljesítmények (és az áprilissal indult meg a kilábalás is a február-március okozta kedvezőtlen folyamatokból). A vidéki szállodák azonban sem árban, sem kihasználtságban nem tudták elérni a 2011-es év Húsvéti eredményeket
o A Pünkösd (május 25-28.) a budapesti szállodák teljesítményére egyértelműen kedvező hatásokkal volt, a 3*-os szegmensben főként az árban, míg 4*ban mind árban és kihasználtságban. Vidéken főként a kihasználtságot tudta a Pünkösdi hétvége emelni, az árakra azonban már csak mérsékelt hatásokkal volt (még akkor is, hogy 2011-ben Pünkösd igen későre június közepére esett). Húsvét és Pünkösd Európában stabil, minden évben jelentkező, több napos munkaszünetet jelent, ezért ezeken általában erős a nemzetközi kereslet, amely Magyarország esetében főleg a városlátogató turizmust, ami döntően Budapestet érinti. Március 15. hazai ünnep, s alapvetően a vidéki wellness hoteleket keresik a belföldi utazók.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a Március 15. egyértelműen a belföldi utazásokat erősíti, a Húsvét és a Pünkösd inkább a beutazó forgalomra gyakorol kedvező hatásokat.
