Az AP hírügynökség szerint N. Attila magyar állampolgár vádmegállapodás alapján vallotta magát bűnösnek. A The Wall Street Journal az amerikai igazságügyi minisztériumra hivatkozva azt írta, hogy az elkövetőre rosszindulatú kód terjesztéséért 10 évig, a titkos információk nyilvánosságra hozásával való fenyegetőzésért pedig 5 évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki. Az ítéletet február 3-án fogják kihirdetni.
N. Attila 2010. november 11-én közölte a Marriottal, hogy hónapokkal korábban behatolt a számítógépes rendszerébe, és állást követelt magának a szállodalánctól. Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben belső információkat fog kiszivárogtatni. Két nappal később egy 8 csatolmányt tartalmazó e-mailben támasztotta alá szavainak hitelességét.
A Marriott kapcsolatba lépett a jelentősebb pénzügyi csalások megakadályozásával, valamint az amerikai fizetőeszköz, a pénzügyminisztérium, a volt és jelenlegi elnökök és alelnökök biztonságáért felelős Secret Service-szel. A szervezet egy fiktív Marriott-személyzetis nevében levelezni kezdett a zsarolóval. N. Attilát egy állásinterjú reményében Washingtonba csalták, ahol januárban, a Dulles repülőtérre való megérkezése után letartóztatták. Repülőjegyét a Marriott fizette. Az igazságügyi minisztérium által ismertetett vádalkuból nem derült ki, hogy a magyar hacker honnan érkezett az Egyesült Államokba és hol lakott, amikor behatolt a szállodalánc rendszerébe.
A Marriottnak a digitális betörés következményeinek elhárítása 400 ezer és 1 millió dollár közötti összegbe került. N. Attila bevallotta, hogy a titkos adatokhoz való hozzáférést egy Marriott-alkalmazottnak címzett e-mail csatolmányában juttatta be a rendszerbe.
Varga Levente, a 26 éves férfi családja által megbízott pécsi ügyvéd az MTI-nek elmondta, hogy az ügyészséggel kötött megállapodás értelmében a hacker három év három hónap és három év tizenegy hónap közötti szabadságvesztést kaphat. Mivel a bíró a vádlott személyi körülményeire tekintettel ezt mérsékelheti, a férfi amerikai jogi képviselőjével együtt úgy látják, a büntetés ennél lényegesen kevesebb, akár két-két és fél év is lehet, s ebbe beszámítják az előzetes letartóztatásban töltött időt. (MTI)
