Milyen érvek álltak a döntés hátterében, milyen hozadéka lesz ennek a turizmus számára és mit vár cserébe a szálláshely-szolgáltatóktól a kormány? Nagyjából ilyen kérdések kavarogtak az ember fejében a váratlan, ám annál örömtelibb bejelentést követően. Segítenének ezek megválaszolásában?

Farkas Dávid, MTÜ (F.D.): A magyar turizmus 2010 óta folyamatosan növekszik, ezáltal a magyar gazdaságban betöltött szerepe is egyre jelentősebb. Éppen ezért Magyarország Kormánya rendkívül fontosnak tartja a turizmus és az ágazatban tevékenykedő vállalkozások, KKV-k versenyképességét, ennek érdekében döntött a szálláshelyek áfájának csökkentése mellett, és ezért is került bele a kormány gazdaságvédelmi akciótervébe.

A döntés az előkészítése egy hosszú, minden részletre kiterjedő folyamat volt, melyet Könnyid Lászlóval közösen vezettünk. Személyesen én azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb intézkedés a magyar turizmus hosszútávú fejlődésének érdekében.

Farkas Dávid véleménye szerint az áfacsökkentés az egyik legfontosabb intézkedés a magyar turizmus hosszú távú fejlődésének érdekében.

A korai egyeztetések során, amikor azt vizsgáltuk, milyen lépések szükségesek a turizmus fejlődésének fenntarthatósága érdekében, a szálláshely-szolgáltatók felől rendszeresen felmerülő igény, részünkről pedig egy megfontolandó eszköz volt az áfacsökkentés.

Mindemellett a környező országok példáit sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hiszen Ausztriában és Szlovákiában 10%-os, Horvátországban 13%-os, Romániában 5%-os szálláshelyi áfára tértek át nemrég. Ebben a környezetben az áfacsökkentés komoly versenyképességi kérdés is volt, de természetesen a makrogazdasági hatásokat is mérlegeltük.

Ezek a folyamatok együttesen vezettek oda, hogy a gazdaság élénkítése érdekében a kormány az áfacsökkentés mellett döntött.

Fontos látni viszont azt is, hogy ennek szigorú előfeltétele a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) bevezetése, amelytől az ágazat fehérítését várja a kormány, a szürkegazdaság visszaszorításával pedig a turizmus az eddiginél is nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.

Könnyid László, MSZÉSZ (K.L.): Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy az áfacsökkentés a gazdaságélénkítő csomagban szerepel. Az egyeztetések során részletes elemzések készültek, amelyek pontosan alátámasztják az előnyeit. Nemcsak a szállodák üzemeltetésében jelent majd komoly fegyvertényt, de makrogazdasági szempontból is.

Ráadásul az idei régiós áfacsökkentési hullám valóban húsba vágó versenyképességi kérdésként jelentkezett a szállodaipar számára, ami miatt hiába teljesítettek a hazai szállodák sok mutatószám tekintetében jobban, mint a versenytárs országok hoteljei, a RevPar mégis elmaradt tőlük.

Viszont nagyon jó pillanatban született meg a döntés, mert az eleve felfelé ívelő tendencia megerősítésével látványosak lehetnek az eredmények is.

Miben ölthet ez testet a szektor szereplői, és miben a kormányzat számára?

F.D.: A kormány fő célja a gazdaság élénkítése és a versenyképesség növelése volt, méghozzá hosszú távon. Azáltal, hogy megfelelő eszközökkel erősíteni tudjuk a szálláshely-szolgáltatók versenyképességét, a magyar turizmust is erősítjük, a turizmus multiplikátor hatásával pedig az egész gazdaság jól jár, és megteremtjük a fenntartható növekedés lehetőségét az egész turisztikai ágazatban. Javul a foglalkoztatás, a családok megélhetése, emelkednek az adóbevételek.

K.L.: A 2008-as gazdasági válságig kell visszanyúlni, hogy teljes legyen a kép. A válság után ugyanis a szállodák hitelállománya annyira felemésztette a tartalékokat, hogy nem maradtak források fejlesztésekre, korszerűsítésekre, azokat a szálláshelyek nem voltak képesek kitermelni. Ma jól megy a turizmusnak, de nagyon nagy volt a lemaradás, amit be kellett hoznunk.

Most, a hazai forrásból megvalósuló Kisfaludy Programmal karöltve az áfacsökkentés rendkívül jó eszköz lehet a szállodáknak arra, hogy ezek az elmaradt beruházások megvalósuljanak, és felzárkózzunk a nyugat-európai versenytársakhoz.

Mindemellett az intézkedés komolyan támogatja a KKV-szektort, és ilyen módon a hazai munkahelyek megtartását, fejlesztését.

Könnyid László szerint az áfacsökkentés rendkívül jó eszköz lehet a szállodáknak arra, hogy ezek az elmaradt beruházások megvalósuljanak, és felzárkózzunk a nyugat-európai versenytársakhoz.

Hogyan kapcsolódik mindehhez az NTAK? Jól sejtem, hogy a regisztrációs időszak június 1-jei indulása és az áfacsökkentés bejelentésének időzítése nem véletlen?

F.D.: Ezen a téren nincsen helye véletleneknek, jól megfontolt gazdasági folyamatokról van szó. Nem titok, sőt hangsúlyozni is szeretnénk, hogy a korábbi egyeztetések során az NTAK bevezetése az áfacsökkentés feltételeként szerepelt. Határozott elvárás a kormányzat részéről az ágazat fehérítése és a transzparencia. Most a szálláshely-szolgáltatókon a sor, elvárjuk az együttműködésüket abban, hogy a szektor tisztán, átláthatóan és adózottan működjön.

K.L.: Én finoman csak annyit tennék ehhez hozzá, hogy az állam nem csak ad, de el is vár, ami ilyen volumenű döntésnél teljesen érthető. Ha viszont ebben partnerek tudunk lenni, óriási lehetőségek nyílnak meg.

Mikor lesznek érezhetők az első eredmények és hatások?

F.D.: Tekintettel arra, hogy az NTAK napi adatszolgáltatást ír elő, gyakorlatilag az első perctől kezdve értékes statisztikai adatsorok állnak majd rendelkezésre, amelyek a szálláshelyek üzletmenetét teszi tervezhetőbbé. Számunkra pedig segít majd célzottabbá tenni a fejlesztések irányát és a marketingaktivitásokat. Az idő előrehaladtával egyre több nap, egyre több statisztikai adat áll rendelkezésünkre.

Az áfacsökkentés a szállodaiparban a vendéglátóiparhoz hasonlóan 5+4%-os konstrukcióban valósul meg, azaz a vállalkozásoknak az 5%-ra csökkentett áfa mellett 4%-os turisztikai hozzájárulást kell majd fizetniük. Az ebből befolyó összeget az állam tisztán turizmusfejlesztésre forgatja vissza, részben fejlesztésekre, részben marketingkommunikációra. A forrásképzés a stratégiai célok elérését szolgálja, nevezetesen, hogy 2030-ra a mostani közel 11%-ról 16%-ra emelkedjen az ágazat GDP-ből való részesedése. A fejlődésből pedig mindenki profitál, a vállalkozások és a vendégek is.

K.L.: Új időszámítás indul a szakma számára 2020. január 1-jétől, hiszen gyakorlatilag egyszerre lép életbe valamennyi szálláshely-típusra vonatkozóan az NTAK, illetve az 5+4%. Az átgondolt stratégiai lépések egyértelműen jelzik a kormány szándékát a turizmussal, a szállodások számára pedig már az első évben érezhetők lesznek az intézkedések pozitív hatásai.