A városi közlekedés aktuális kérdései című, kétnapos konferencia zárónapján Nagy Levente hangsúlyozta: a papíralapú jegyrendszer elavultságát mutatja, hogy az ebből fakadó, mintegy 51-52 milliárd forintos éves bevételnek csupán a 15 százaléka származik jegyeladásból, a többi bérletértékesítésből, ami nem életszerű.

"Az új rendszerben várhatóan jelentősen változni fog ez az arány, erre alapozva gondoljuk, hogy növekedni fognak a bevételek" - fogalmazott a szakember.

A tervek szerint időalapú lesz az új tarifarendszer, ami azt jelenti, hogy adott intervallumokra lehet majd jegyet vásárolni, és ez alatt korlátlan lesz az átszállások lehetősége a főváros különböző tömegközlekedési járművein. Bevezetnének egy napi költség-limitet is, ha valakinek egy napon többet kell utaznia, mint amire számított, akkor se kelljen többet fizetnie egy napijegy áránál. A limit elérése után minden tranzakciója ingyenes lesz azon a napon.

A forrást a projektre hitelfelvétellel és önerővel biztosítja a főváros. Az erről szóló, nyolc éves futamidejű hitelszerződést 54,5 millió eurónyi folyósításáról múlt héten írták alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). A főváros közgyűlése ehhez a beruházáshoz, valamint a jegyautomaták beszerzéséhez 8,3 milliárd forintos önerőt biztosít.

A bank hozzájárulásával megkezdődött a tendereztetés, amelynek az előminősítő fázisánál tart a kiíró. Mivel egy igen koncentrált, kevés szereplős piacról van szó, rendkívüli elégedettségre ad okot, hogy kellő érdeklődés mutatkozott az első körben - mondta az igazgató.

Az elektronikus jegyrendszerre a szállítói szerződést várhatóan 2014 elején írják alá a nyertes pályázóval. Első lépésként már jövőre megjelennek az új jegyautomaták, és megkezdődik a chipkártyás bérletek bevezetése. A tervek szerint 2015-16-ban tűnnek el a jegylyukasztók, ezt követően üzemelhetik be az új beléptető-kapukat.

Egy ideje már tesztelik a világ négy nagy, elismert kapugyártójának a termékeit a fővárosban. "Hírverés nélkül is rendkívül pozitív a fogadtatás" - fogalmazott az igazgató. Hozzátette, úgy számolnak, hogy a beruházás bőven megtérülhet azokból a pluszbevételekből, amelyeket az új rendszer generál a visszaélések visszaszorításával, ez lesz a hitel-visszafizetés fedezete.

Berg Tamás, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ osztályvezetője előadásában hangsúlyozta, nagy az ellentmondás a közlekedésfejlesztési igények és a lehetőségek között, hiszen az összesen 9 ezer milliárd forintra tehető igénnyel szemben várhatóan mintegy 1400-1500 milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre a következő ciklusban.