A kormány célja a vasúti közlekedés színvonalának további fejlesztése, az utazási körülmények javítása, amely még több embert késztethet arra, hogy az autó helyett a vasutat válassza - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten a 63. Vasutasnap tisztavató ünnepségén.

Fónagy János hangsúlyozta: sok évtized lemaradását nem lehet 2-3 év alatt behozni, de a változtatást már elkezdte a kormány az utóbbi években. Törvény született a közösségi közlekedésről, a szervezeti változások mellett sikerült a MÁV adósságát mérsékelni, összhang van fő közösségi közlekedési ágak, a vasút és a Volán között, és a vasutasságnak világos jövőképe van - sorolta.

Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója az ünnepségen felhívta a figyelmet arra, hogy a vasúti tisztképzés idén 125 éves, a frissen végzettek a magyar vasút jövőjének letéteményesei. Megerősítette, hogy a vasúttársaság is elkötelezett az utasok egyre magasabb színvonalú kiszolgálásában.

A vasúti személyforgalom növekedését ugyanakkor korlátozhatja az a májusi rendelkezés, amely bevezette a pótdíjat a gyorsvonatokon. Akkor ezt írtuk az MTI közleménye alapján: "Május közepétől a menetrendben megjelölt egyes gyors- és sebesvonatok használata esetén kötelező gyorsvonati pótjegyet váltani. A gyorsvonati pótjegy díja 100 kilométeres távolságig 150 forint. A 100 kilométernél hosszabb utakra 20 kilométerenként emelkedik a felár. Egy 200 kilométeres utazás esetén 295, 300 kilométerre 440, 400 kilométerre pedig már 590 forint. Az 500 kilométeres, illetve annál hosszabb utak esetén a pótjegy ára 795 forint." A lépés heves tiltakozást váltott ki több fórumon is, a legtöbb hozzászóló azt vetette a kormányzat szemére, hogy az áremelés nem jár semmilyen többletszolgáltatással. 

A kormányzati szándék komolyságát megkérdőjelezi több olyan lépés, ami az utóbbi évek során történt, így a Szeged-kiskundorozsmai RO-La terminál bezárása és a vidéki vasútvonalakon közlekedő járatok 2010. évi megtizedelése. Ekkor az eredeti tervek szerint közel 2000 kilométeren teljesen megszűnt volna a vonatközlekedés, végül a legtöbb vonalon maradtak járatok, de olyan kevés (napi1-2-4 járatpár), hogy az nem jelent valódi alternatívát a közúti közlekedéssel szemben. 

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy néhány hónappal később öt vidéki vonalon megindult a forgalom. 2010 decemberében pedig további hat vonalon indult újra a forgalom, a környéken élők örömére. 

Forradalmi változást jelentett az egysoros sorban állás bevezetése két fővárosi jegypénztárnál, de a GPS-alapú utastájékoztatás kialakítása is komoly előrelépés. 

A vasút reneszánsza Európában már beköszöntött, Brüsszel és Párizs között például már most is többen utaznak vasúton, mint repülővel. Ezzel szemben nálunk több nemzetközi vasúti járat több éves vagy évizedes működés után szűnt meg, így például a Venezia vagy a Szarajavóba közlekedő vonat. 

Az furcsa, hogy az utasok nem hiányolják a 2012. nyarán megszüntetett büfékocsikat...