A határozat létrejöttében nem csak a helyi zöldek és a környező települések negatív szempontjainak lecsengése, hanem a Malév csődje is lényeges szerepet játszott. A Bécs-Pozsony-Budapest háromszögben a repülőtér legerősebb konkurenciája a budapesti HUB volt. A repülőtéren komoly nehézségeket okozott az utóbbi években komoly nehézségeket okozott az utóbbi években, hogy a gyengülő Austrian Airlines forgalomcsökkentő hatását, a cég Tyrolean Airways-be történő átszervezéseinek negatívumait, a hajózó szermélyzet bérköveteléseit, a szakszervezeti viszályokat kivédjék. Jelenleg az Austrian/Tyrolean helyzet megoldódni látszik.
Komoly súllyal esett a latba, hogy Bécs repülőtere folyamatosan és töretlenül bővül, illetve hogy Budapesten a menetrendszerű forgalma 40 százalékkal csökkent. Bécsben a forgalom növekedése például júniusban 7,1 százalékos volt, a progrózisok évi egymilliós utaslétszámbővüléssel kalkulálnak. A meglévő két pálya óránként 68 járatot indít/fogad, mellyel elérte maximumát, repülésbiztonsági okokból ezt tovább nem lehet fokozni, viszont a fejlődés trendje legalább 80 fel- és leszállást kívánna meg óránként.
A témával az elmúlt öt évben egy 32 szakemberből álló bizottság dolgozott, az előzetes tervekbe kb. 1.500 különféle javaslatot épített be, melyek jó része a polgári és hivatalos szervezetektől érkezett. A részletek kidolgozása most folyik, de az ütemterv szerint az első munkákat 2016-ban kezdik meg. Először majd a hangfogó falak épülnek meg, ezt követően az utak és egyéb kiszolgáló területek, majd ezután kezdik meg a 3860 méter hosszú és 60 méter széles leszállópálya, illetve a hozzá vezető gurulóutak kivitelezését. Az építési költség összeségében 1,8 milliárd euró lesz az előzetes számítások szerint, a fejlesztéssel a Wienna Airport indító/fogadó kapacitása meghaladja majd az óránkénti 100 járatot.
