Becslések szerint ma mintegy 6000 utas indult volna Sterling járatokkal – a jegyüket megváltott, de felhasználni nem tudó utasokra vonatkozóan még nincs pontos adat, de tízezrekről lehet szó. A SAS bejelentette, hogy ingyenesen biztosít helyet a Sterling külföldön rekedt utasainak azokon a járatain, amelyeken üres hely van. A Norwegian ezt csak az eddig a Sterling-gel code-share-ben közlekedtetett járatok esetében vállalta. A társaság közleménye szerint, aki jegyet váltott, a légitársaságtól nem kapja vissza a pénzét – aki hitelkártyával fizetett, a hitelkártya feltételeknek megfelelően esetleg hozzájuthat a pénzéhez a bankjától. A cég budapesti járatait (Stockholm, Koppenhága) télire szüneteltette volna (utoljára október 26-án indultak Budapestről járataik) – ezért magyar utast a csőd feltehetőleg nem érint.

Az izlandi fő tulajdonos, Palmi Haraldson az éjszaka közleményben jelezte, hogy nyár óta mintegy 445 millió DKK összeget (körülbelül 16 milliárd forint) invesztált a cégbe, majd az izlandi pénzügyi válság miatt vagyona jelentős részét elvesztve, az elmúlt napokban kétségbeesett erőfeszítéseket tett a cég eladására, amelyek nem jártak sikerrel. A Sterling-et a 60-as években a dán Simon Spies alapította, mint charter légitársaságot, amely a Spies és Tjaereborg utazási irodák utasait szállította. A 90-es évek végén a korábbi Maersk dán belföldi légitársasággal együtt izlandi tulajdonba került, és a második legnagyobb skandináv fapados céggé nőtt, több dániai, svédországi és norvégiai bázissal, mintegy harminc B-737-es repülőgéppel. A Sterling után maradó űrt a feltételezések szerint a Norwegian, a RyanAir, és esetleg az Easyjet póbálja majd betölteni. Esélye lehet a piac egyes szeleteinek megszerzésére a WizzAirnek is. A Sterling csődje után a Stockholm-Budapest és a Koppenhága-Budapest útvonalakon a Malév monopolhelyzetbe került.