A ferihegyi repülőtéren újságíróknak tartott bejáráson a vezető elmondta, hogy a meleg víz előállítására használt kazán, illetve az elektromos energia termelése okozza a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást, ezért ezeken a területeken lehet a legnagyobb csökkenést elérni. Mint mondta, a 13 megawatt teljesítményű kazánjaik a leghidegebb napokon is csak 50 százalékos kihasználtsággal működnek, ezért ezeket a jövőben kisebbekre és hatékonyabbakra cserélik.

Jelezte ugyanakkor, hogy több olyan eljárást is alkalmaznak, amely segít a hatékonyságban: egyebek mellett óránként mérik a külső hőmérsékletet, ehhez igazítják az épületek belső hőmérsékletét, és nem fűtik az üresen álló épületeket.

Az energia-racionalizálási program 2007-ben kezdődött, ekkor kezdték el a pályafények, transzformátorok, a 10 kilowattos hálózat korszerűsítését. Az eszközök folyamatos karbantartására és cseréjére több százmillió forintot fordítanak, az ezek nyomán is elért szén-dioxid-kibocsátás csökkenését 2010 óta mérik.

Az adatok szerint azóta 25 százalékkal csökkent ezen káros anyag kibocsátása, amelyet a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által alapított karbon-akkreditációs program is auditált. Kis Ferenc elmondta még, hogy a karbon-gazdálkodási tervben öt éven belül a megelőző három év átlagához képest további 10 százalékos csökkenést tűztek ki célul. A kihívást az jelenti, hogy a repülőtér folyamatosan bővül, és ezt kell megfelelő hatékonysági lépésekkel "kompenzálni" - fűzte hozzá.