„Magyarország jelenleg nem rendelkezik légi közlekedési koncepcióval. Az utóbbi két évtizedben egyre-másra kerültek elő teljeséggel megalapozatlan repülőtér építési és fejlesztési koncepciók, melyekre senki sem mondja: Uraim, amit önök terveznek, az híján van minden józan elgondolásnak. Mi át kívánjuk vágni a Gordiuszi csomót. Olyan repülőteret építünk, amely a nyitást követő két évben nem csupán hazánk, de az egész régió első számú légikikötőjévé válik” – nyilatkozta a Napi Turizmusnak Szűrös Törtel, a GEU ügyvezetője. Szűrös három évtizednyi mezőgazdasági vállalkozást követően váltott szakirányt és lett légi közlekedési szakember. „Egy forró nyári nap váratlanul permetező gépek érkeztek a tulajdonomban lévő legelőre. Láttam, milyen könnyűszerrel landolnak és szállnak fel az Antonovok. Akkor láttam be: mennyire kiaknázatlanok a légi közlekedés lehetőségei a régióban” – vázolja Szűrös az éles váltás okát.
Szűrösnek a hirtelen jött felismerés után elképzelése megvalósításához már csak befektetőket kellett keresnie. Felismerve a légikikötőben rejlő óriási lehetőséget a Feröer-szigeteken bejegyzett, magyar-csádi tulajdonú Koloko Aviation Professionals Ltd. állt a beruházás mögé. A nagy múltú cég hazánkban nem ismeretlen a repüléssel foglalkozók számára: a Koloko az Északi-középhegységben több siklóernyős starthelyet is üzemeltet. De letették névjegyüket a szórakoztatóiparban is: Bélatelep-alsón három céllövöldéjük várja 2010-ben már egész évben a biztos kezű turistákat.
Nedelebe Bomungu, a Koloko ügyvezetője Szűrös szavait megerősítve a Napi Turizmusnak elmondta: a mindenre kiterjedő megvalósíthatósági tanulmány alapján a GEU nem csupán a határon átnyúló régió, de Magyarország vezető repülőterévé válhat az átadástól számított két éven belül. Az évi 30 millió fő maximális utas- illetve napi 150 tonna teherforgalom lebonyolítására képes légikikötő két párhuzamos kifutópályán fogadja majd a járatokat. Az északkelet-délnyugati tájolású pályák egyenként 4500 méteresek lesznek, hogy fogadni tudják az Airbus A 380-as típusú gépeit is. A Napi Turizmus érdeklődésére reagálva, hogy a GEU tárgyalt-e már légitársaságokkal Bomungu elmondta: még nem, de ez nem is szükséges, mert az eleve sikerre ítélt, nagyszabású beruházás már elkészülte előtt eladja magát.
További érdeklődésünkre, hogy a működő és fejlődő debreceni, illetve az alig 50 kilométerre fekvő nagyváradi repülőterek árnyékában van-e létjogosultsága egy ilyen nagyságrendű fejlesztésnek Szűrös úgy reagált: "Szerintem igen".
A GEU-ba vetett hitet alátámasztja a kormány múlt héten született határozata, mely a beruházást a gazdaságfejlesztés kiemelt projektjeként kezeli, megtámogatva azt mintegy 150 milliárd forintnyi vissza nem térítendő költségvetési forrással.
