A 2008 óta történt 200 alkalmazott elbocsátása után még további 300-400 fővel kell kevesebbet foglalkoztatni - tette hozzá. A cél az, hogy a leányvállalatokat nem számítva a Malév létszáma a jelenlegi 1.300-ról ezerre csökkenjen. Az üzleti terv akkor valósítható meg - hangsúlyozta a vezérigazgató -, ha az Európai Unió jóváhagyja a magyar kormány "megmentési, átstrukturálási tervét", amit a Malév átalakítására készít. Azzal számolnak, hogy 2012-re üzemi szinten nyereséges lesz a légitársaság, a bevételek fedezik az üzemelési kiadásokat.

A Malév az üzleti tervének végrehajtását már tavaly megkezdte. Ebből a flotta egyszerűsítése megvalósult. Az öt helyett két típussal repül a magyar nemzeti légitársaság: 18 Boing 737 Next Generation és a regionális forgalmat bonyolító négy Bombardier Q400-as repülőgéppel. A szerződések újratárgyalásánál a korábbinál kedvezőbb feltételeket akar elérni a Malév. Ezt lehetővé teszi, hogy rendeződött a Malév tulajdonosi háttere, és erősödött pénzügyi pozíciója. A legnagyobb partnerrel, a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal pedig megszületett a megállapodás az adósságok kifizetéséről. A vezérigazgató közlése szerint a magyar-orosz megállapodás nyomán kapott 20,7 milliárd forint készpénzből a Malév kifizeti minden adótartozását, és marad közel négymilliárd forint készpénz is. Ebből fizetik ki a beszállítóknak járó tartozás egy részét, és finanszírozzák a napi üzemelést.

Martin Gauss megjegyezte: ugyanakkor persze bevétele is van a Malévnak a napi üzemeléshez. A szükséges pénzügyi források nagyságáról a vezérigazgató a még folyó tárgyalások miatt nem kívánt információt adni, csak annyit mondott, hogy a közel négymilliárd forint készpénzen felül még friss tőkére lesz szükséges a Malévnak. A jegyeladási módszert a fapados légitársaságokéhoz közelítik: az árérzékeny utasoknak olcsóbb kategóriájú jegyeket kínálnak, de az üzleti utazóknak olyan árat, amely ár-érték arányban jobb a versenytársakénál. Az optimális ár meghatározására a Malév beruház egy úgynevezett ármenedzsment szoftverbe is - mondta a vezérigazgató. A Malév tavaly az előző évhez képest mintegy hatmilliárd forint költséget takarított meg a repülőgépek bérleti díjainak csökkentésével és a létszámleépítéssel, valamint azzal, hogy kisebb területű irodát bérel. Csökkentették a vállalati autók számát is, megszüntettek néhány külföldi képviseletet, és a korábbinál kedvezőbb feltételekkel sikerült új szerződést kötni külföldi repülőtereken a földi kiszolgálásról. Az üzleti terv pedig az általános költségek mintegy 15 százalékos csökkentésével számol.

Martin Gauss véleménye szerint a Malév leányvállalatait, a földi kiszolgálással foglalkozó Malév Ground Handling Kft.-t (Malév GH) és a karbantartást végző Aeroplexet csak hosszú távú érdekekért érdemes eladni. Ezek ugyanis növelik a Malév értékét - utalt a vezérigazgató arra, hogy a kormány az átalakítás után ismét privatizálni szándékozik a légitársaságot. Martin Gauss elmondta: a Malév a magyar gazdaság szempontjából jelentős cég, és talpon maradása a magyar érdekeket szolgálja. A ferihegyi forgalom felét a Malév adja, és ahhoz, hogy ezt egy másik - kritikát megfogalmazó - légitársaság elérje legalább 400 százalékos növekedést kellene produkálnia. A február 26-án született magyar-orosz megállapodás és kormányhatározat szerint a Malévban a magyar állam 95 százalékos tulajdonrészt szerzett adósságok jegyzett tőkévé alakításával. A magyar állam nem megvásárolta az orosz állami Vnyesekonombank közvetett tulajdonában lévő légitársaságot, hanem - nagy részben az adótartozásokért - tulajdonba vette. (MTI)