A közlekedési dolgozókat képviselő legnagyobb szakszervezet, a Rail, Maritime and Transport Union (RMT) múlt hét végén, az utolsó munkanapon, péntek reggelig hirdette meg az akciót.

Vasárnap még csak részleges sztrájk kezdődött, számos metróvonalon ritkított járatokkal,

de hétfőtől – ha addig nem sikerül megállapodásra jutni az RMT követeléseiről – csütörtök estig várhatóan a teljes, több mint 400 kilométeres londoni metróhálózat leáll, és csak péntek délelőtt indul újra a forgalom.

A 11 fővonalból és számtalan elágazó mellékvonalból álló londoni metrót naponta átlagosan négymillió – évente több mint egymilliárd – utas használja, így a sztrájk hétfőtől bizonyosan rendkívüli felfordulást okoz a londoni tömegközlekedésben, annak ellenére, hogy a buszközlekedésre és a városi vasúthálózatokra az akció nem terjed ki.

Az RMT szakszervezet fő követelése az, hogy a londoni tömegközlekedésért felelős városházi cég, a Transport for London (TfL) csökkentse 32 órára a metróalkalmazottak átlagos heti munkaidejét a jelenlegi szerződésekben előírt 35 óráról. A TfL álláspontja szerint a követelés sem anyagi, sem gyakorlati szempontból nem teljesíthető.

Pénzügyi elemzők szerint a metrósztrájknak várhatóan komoly negatív gazdasági következményei lesznek.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely modellszámításai azt valószínűsítik, hogy a tömegközlekedési munkabeszüntetés közvetlenül 230 millió font (csaknem 105 milliárd forint) pénzügyi veszteséget okoz London gazdaságának.

A CEBR becslése szerint az ötnapos metrósztrájk várható gazdasági-pénzügyi veszteségei hozzávetőleg 700 ezer munkanap kiesésének felelnek meg.