A szolgáltatás megjelenése – nem utolsósorban a szolgáltatást elindító Triplanet agresszív piaci fellépése miatt – számos kérdést felvetett. Mostanra úgy tűnik, a szakma véleménye a legtöbb kérdésben egybecseng, ami azt jelenti, hogy a dynamic packaging is a helyére kerül. A legtöbb megkérdezett szakember szerint senki sem állíthatja például, hogy ő találta ki Magyarországon a dynamic packaginget. „A meleg vizet nem lehet még egyszer feltalálni” – mondja Boda László, a Galileo IT-menedzsere. Nem találhatta ki valaki Magyarországon a dynamic packaginget, amikor évtizedek óta működnek külföldön olyan nagy dynamic packaginget nyújtó weboldalak, mint az Orbitz, a Travelocity vagy az Expedia. Simon András, a Chemol Travel ügyvezető igazgatója szerint sem érdemes azon rágódni, ki volt az első, és ki mit vett át kitől, mert a dynamic packaging nem levédhető. Másrészt Magyarországon mindenkinek fel kell készülnie arra, hogy egy versenytársa lemásolja az ötleteit. Ezzel önmagában azonban nem lehet sokra menni: a piac nagyon gyorsan változik, csak az tud talpon maradni, aki képes az állandó fejlesztésre. Ezután érthető, hogy nem könnyű megmondani, mikor kezdődött a dynamic packaging története Magyarországon. A globális disztribúciós rendszerekben (CRS) alapból lehetett foglalni repülőjegyet és szállást, innen már „csak” egy lépés volt a dynamic packaging kialakítása. Simon András szerint a Chemolnál ők már négy éve is próbálkoztak a dynamic packaging bevezetésével, de akkor sem a megfelelő műszaki megoldások nem voltak meg, sem a piac nem volt elég fejlett ehhez. Csuhaj Miklós, a Worldspan country managere azt mondja, hogy a bolgár Travelstoremaker volt az a cég, amely két éve olyan szoftvert dolgozott ki, amely lehetővé tette volna a dynamic packaging kialakítását. A magyar cégek nem éltek a lehetőséggel, azt azonban, hogy működőképes volt, mutatja, hogy az Egyesült Királyságban azóta több dynamic packaging rendszer épült erre a szoftverre. Azt a fejlesztést, amelyből a Triplanet kinőtt, egy másik globális disztribúciós rendszer (CRS), a Galileo indította – hívta fel a figyelmet Boda László. 2005-ben az Yton Kft. fejlesztette a Galileo instrukciói alapján a fapadosok helyfoglalási rendszerét. A cég akkori ügyvezetője a Triplanet megalapítója, Bánki Róbert volt. Az Yton emellett internetes webáruházat is kialakított magának, amelyen keresztül repülőjegyet lehetett venni. A kettő összegyúrásából alakult ki a netbook, amely a kezdetektől fogva a Galileo tulajdona volt. A rendszer 2006-ban indult élesben. „Jelenleg több mint száz utazási iroda használja, de csak tíz olyan hely van, ahol jelentős forgalom generálódik belőle” – mondja Boda László.
Csak egy mellékszál?
Ez a kijelentés rá is világít az egyik lényeges pontra. Az önmagában nem elég a forgalom növekedéséhez, hogy az utazási iroda kitesz a weboldalára egy online foglalási terméket, ahogyan azt Csuhaj Miklós szerint az utazási irodák 80 százaléka gondolja. „Ez nem lehet a cél, csak az eszköz” – teszi hozzá. Csak akkor tud működni, ha megfelelő marketinget és pluszszolgáltatásokat tesznek mellé, ami akár a dynamic packaging is lehet. Az lesz a nyertes, aki egyedi dolgot tud kínálni, mint például – most még – a Triplanet. Boda László szerint az idő mindenképpen a Triplanetnek dolgozik, hiszen három év tapasztalata áll mögötte. Ebben nyilván része van a Galileónak is, de Boda azt mondja, a Triplanet fejlesztői nagy adag kreativitást is hozzátettek. Mindez azonban különösebben nem zavarja a CRS-eket, mivel számukra a dynamic packaging mindenképpen csak egy mellékszál lehet. Boda egyébként úgy látja, a dynamic packaging rendszer működtetéséhez nem kell különösebben nagy személyzeti háttér; szerinte kell egy szervező, egy-két professzionális kreatív fejlesztő, és ha ez megvan, akár két további dolgozó elég lehet a háttérfeladatok elvégzésére. Az egyik általunk megkérdezett szakember ellenben azt állította, hogy a dynamic packaging működtetéséhez komoly informatikai háttérre van szükség: nagy teljesítményű szerver kell, személyzet és call-center, amelynek a költségei akár az évi 40 millió forintot is elérhetik.
Színesíti a kínálatot
Azt is világosan kell látni, mit lehet várni a dynamic packagingtől. Minden szakember úgy vélte, hogy a szolgáltatás sohasem lesz a csomagtúrára szakosodott utazási irodák versenytársa. Azzal árban nem lehet versenyezni, hogy egy utazási iroda egész nyárra lefoglal egy szállodát, és charterjáratot indít oda. A dynamic packaginget a városlátogató túrák megszervezésére találták ki, az utazási irodát semmiképpen sem váltja ki. Boda László azonban azt mondja, mindenképp érdemes használni, hiszen gyorsan és jól lehet vásárolni ezen a módon. A magyar piacon nagyon nagyok az árkülönbségek, érdemes megkeresni a legjobb ajánlatot. A szolgáltatás forgalma szerinte azért sem lehet jelentős, mert viszonylag kis árbevételt hozó üzletről van szó: a nagy értékű, többhetes egzotikus utakat az ismert, megbízhatónak tekintett utazási irodákban foglalják az utasok. Elvileg az üzletemberek is lehetnének a dynamic packaging célcsoportja, a valóságban azonban az ő utaztatásukat az erre specializálódott utazási irodák végzik. Ez becslések szerint eleve elviszi az internetes forgalom 70 százalékát. A dynamic packaging arra mindenképpen jó, hogy színesítse a kínálatot. Annak érdemes kialakítania, akinek amúgy is van jól működő utazási irodája, de a szolgáltatás önmagában nem áll meg a lábán. Ahogy egy szakember fogalmazott: ha valakinek van egy cipőboltja, az már nyithat benne cipőfűzőrészleget, de csak cipőfűző eladásából nem lehet megélni. Abban nincs teljes egyetértés, mekkora forgalmat hozhat a dynamic packaging. Annyit lehet tudni, hogy néhány cég valószínűleg hónapokon belül bevezeti a rendszert. „A Worldspan ma is minden támogatást megad a programfejlesztésre áldozó cégeknek. De csodák nincsenek” – figyelmeztet Csuhaj Miklós, aki arra is felhívja a figyelmet, sok múlik azon, hogy valaki melyik cég helyfoglalási rendszerét használja, mert a különböző CRS-rendszerek különböző logika alapján keresnek menetrendeket, árakat, illetve jelenítik meg az ajánlatokat, így más-más logika alapján működő dynamic packaging rendszereket lehet kialakítani belőlük. Annak ellenére, hogy a lehetőség megvan, az érdeklődés nem túl nagy. Csuhaj Miklós most egyetlen utazási irodáról tud, amely érdeklődik a dynamic packaging iránt. Az érdektelenség oka szerinte nem az, hogy az utazási irodák félnek a beruházástól, hanem hogy teljesen tájékozatlanok. Egyeseknek arról sincs sok fogalmuk, hogyan kell jelen lenni az interneten. Csuhaj Miklós egyébként nem is lát nagy jövőt a dynamic packaging előtt Magyarországon. A Bánki Róbert által korábban felvázolt számok – idén 100 millió forint, jövőre 2-3 milliárd forint – szerinte teljesen irreálisak, ha legalábbis a dynamic packaginget a klasszikus értelemben, legalább két szolgáltatás összefűzése estén használjuk. Csak hosszú idő alatt változik a piaci környezet, például több pénzük lesz az embereknek. Rövid távon Horváth Ákos, az Amadeus ügyvezető igazgatója sem számít nagy forgalomra, hosszabb távon azonban, amikorra felnő az internetgeneráció, és jelentőssé válik a kártyás fizetés, szerinte változik a helyzet. Boda László ellenben úgy tapasztalja, nő az érdeklődés a dynamic packaging iránt: tavaly az utazási irodák és a légitársaságok közötti elszámolási rendszer szerint körülbelül 55 milliárd forintos volt ez a piac; ennek öt százaléka ment a netbookon keresztül. Ez az arány az USA-ban meghaladja az 50 százalékot, de még Csehországban is 17 százalékos, így a magyar piacnak is van hova fejlődnie. Ugyancsak a netbookról származik a tapasztalat, hogy az utak 30–40 százalékát kártyával fizetik. Boda László 1,5 millió forintos kártyás tranzakciót is látott már. Érdekes az is, hogy a foglalt utak nagy része kettőnél több útvonalszakaszt tartalmaz, az átlag három fölött van. Az átlagutasszám 1,6.
Tízből kettő vásárol
Simon András azt mondja, a szűk keresztmetszetet a Magyarországon még viszonylag éretlennek számító online szálláshely-foglalási piac jelenti. Persze szálláshelyekből nagyobb is a kínálat, és később is indultak az ezeket kínáló online foglalási rendszerek. Két-három éven belül azonban az online szállásfoglalások száma látványosan nőni fog, bár a repülőjegy-eladások volumenét sohasem fogja elérni. A piac már ma is készen áll, éppen ezért nem meglepő, hogy több cég gondolkozik a dynamic packaging bevezetésén. Simon András szerint az utasok számára nagy könnyebbség, ha nem kell külön repülőjegyet és szállást keresniük, és csak egyszer kell fizetniük. A szolgáltatónak is előnyösebb, ha egyszerre több szolgáltatást tud eladni. Simon András úgy látja, hogy évi 2-3 milliárd forintos forgalom benne van a piacban, de az nem valószínű, hogy ez egyetlen szolgáltatónál realizálódna. De az érdeklődés még nem vásárlás: ha tíz utas megnézi a weboldalt, közülük is csak kettő-három vásárol. Olyan vélemény is elhangzott, hogy bőven elég a Triplanet tulajdonosai számára, ha nem halmoznak fel túl nagy veszteséget a következő évek során, ugyanis ha a dynamic packaginget használók száma eléri Magyarországon a kritikus küszöböt, megjelenik valamelyik multinacionális mamutcég, az Orbitz, a Travelocity vagy az Expedia, és felvásárolja a piacvezetőt, amely szerencsés esetben a Triplanet lehet.
