A mexikói üdülőváros harmadik alkalommal adott otthont a közgyűlésnek. A vendéglátó légitársaság Aeroméxico elnök-vezérigazgatója, Andres Conesa szerint Cancún a világ egyik legnépszerűbb úti célja. „Történelmi jelentőségű volt az elmúlt év a mexikói turizmus számára, amiben a légi közlekedés kulcsszerepet játszott. Számunkra minden korábbinál fontosabb tehát, hogy a tagok közös döntései alapján dolgozzák ki az ágazat fenntarthatóságát támogató sikeres lépéseket” – mondta.

Az élet naposabb oldalának tekintett helyszínen hamar megjelentek a légi közlekedést érintő kihívások árnyai, többek között az eseményt nem sokkal megelőző londoni terrortámadás miatt is top téma volt az utasbiztonság kérdése. „Az embereket nem holnaptól, hanem már ma meg kell védeni” – szólított fel Alexandre de Juniac, az IATA vezérigazgatója, aki szerint a terrorizmus elleni védelem elsősorban a kormányok felelőssége. Mivel a támadások a légi közlekedés lényegét, a szabadságot fenyegetik, olyan közös intézkedések kidolgozására van szükség, amelyek növelik az utasok és a személyzet biztonságát, miközben csökkentik az emberek és a gazdaság egészének megzavarását.

A szövetség elnöke az Egyesült Államok és Nagy-Britannia intézkedésével kapcsolatban, amely egyes közel-keleti és afrikai repülőterekről érkező légitársaságok esetében nem engedi az okostelefonnál nagyobb készülék fedélzetre vitelét, arra hívta fel a figyelmet, hogy „a biztonsági intézkedéseknek logikusnak és hatékonynak kell lenniük, és az érvényben lévő korlátozások ezeknek az elvárásoknak nem felelnek meg. Változtatni kell!” – javasolta. „Együtt kell kidolgoznunk az érvényben lévő korlátozások alternatíváját, mert a jelenlegi veszélyezteti iparágunkat. A légi közlekedés a szabadság ügye” – hangsúlyozta.

Decemberre lesz megoldás?

Mindennek érdekében az IATA közgyűlése egy határozatot fogadott el, amelyben megerősítette a légi közlekedési ágazat biztonság iránti elkötelezettségét. Támogatja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által készített globális, a tervek szerint 2017 decemberére elkészülő, de ma még csak általánosságokat említő légiközlekedés-védelmi terv (Global Aviation Security Plan) fejlesztését.

Mindenesetre dollármilliókban kifejezett számok mutatják, hogy a helyzet gyors választ igényel: az IATA kalkulációi szerint a Közel-Kelet és Észak-Amerika közötti tilalom 4,8 millió embert érint, amely 124 millió dolláros üzleti veszteséget jelent évente, és 2 millió dollár pluszköltséget az esetlegesen felmerülő késedelem miatt. Felmerült, majd időközben lekerült a napirendről, hogy a korlátozást Európára is kiterjesszék. Ez esetben akár 649 millió dolláros veszteség is érhette volna az ágazatot. A politikával együttműködve megoldásként a robbanóanyag-detektálás kiterjesztését, illetve a személyzet, és az erre kiképzett kutyák bevetését, míg hosszú távon egy új generációs technológia alkalmazását javasolja a szövetség.

„Addig is fontos, hogy alkalmazzák az általános biztonsági előírásokat a repülőterek, valamint támogatni kell az iparág által vezetett légiközlekedés-biztonsági kezdeményezések kifejlesztését és végrehajtását, mint például az utas-nyilvántartási adatállomány (Passenger Name Record) és az előzetes utasinformáció (Application Programming Interface)” – hangsúlyozta Dr. Olumuyiwa Benard Aliu, ICAO-elnök, aki szerint minden reptéren azonos technológiák alkalmazására lenne szükség a globális biztonság megteremtése érdekében.

Biztonsági kérdéseket vet fel újabban a repülőjegyek kártyával történő fizetése is. A közgyűlést követő napokban csapott le az Interpol lopott kártyaadatokkal vásárolt és továbbértékesített repülőjegyek miatt. 64 ország 230 repülőterén 153 embert vettek emiatt őrizetbe. A IATA nemrég vezetett be szigorításokat a szövetséggel szerződött utazási irodák irányába. A IATA-irodáknak gondoskodni kell a fizetés biztonságáról. Amennyiben nem felelnek meg a szigorú feltételrendszernek, akár fémillió dollár büntetést is kiszabhatnak rájuk. Az ágazat éves szinten mintegy 1 milliárd dollárnyi veszteséget könyvelhet a csalók miatt.

Növekvő légiforgalom, kapacitási problémák

De Juniac szerint bár fontos, mégsem kapnak kellő figyelmet az infrastruktúra kihívásai. Mint mondta, 2017-ben az előrejelzések szerint több mint négymilliárd utas repül, 63 millió embert foglalkoztat az ágazat. A légi közlekedés 2,7 billió dollár forgalmat bonyolít és a globális kereskedelem egyharmadát adja.
Andres Conesa felhívta a figyelmet: az infrasturkúra a világ számos részén alig tud megbirkózni a növekvő kereslettel, a fejlesztési tervekben nem számolnak a 20 év múlva várható 7,2 milliárd utassal. A repülőterek és a légi irányítás hiányosságai világszerte az utasforgalom kiszolgálásának szűk keresztmetszetét jelentik, ezért az intelligensebb szabályozás megteremtése kulcsfontosságú – hangsúlyozta.
Európa ennek szélsőséges példája – vette át a szót de Juniac –, a kontinens repterei a várható forgalom 88 százalékát tudják majd ellátni. „De a probléma érinti a világ más részeit is Bangkoktól Sydney-n át New Yorkig” – tette hozzá. A Worldwide Slot Guideness hatékonyabb résidő-kihasználása és egységes alkalmazása lehet az orvosság, illetve ha egy ország integratív módon áll a légi közlekedéshez. De Juniac Szingapúr, Katar, Panama és Németország példáját idézve bizonyította, milyen eredményes, ha egy kormány beemeli gazdasági startégiájába a légi szállítás fejlesztését.

Károsanyag-kibocsátás – ambíciózus tervek

Az ágazat a saját maga által kidolgozott szabályozás révén 2050-ig a nettó károsanyag-kibocsátást a felére kívánja csökkenteni, amely a földi közlekedésben zajló elektromobilitás elterjesztésével kapcsolatos tervekhez hasonlóan igen ambíciózusnak tűnik. Mivel azonban fosszilis üzemanyagok ára emelkedik, a befeketetés megéri. Az IATA éppen ezért arra kéri a kormányokat, hogy politikájukkal gyorsítsák fel a fenntartható légi közlekedés bevezetését. Az irányelvek alapját a CORSIA (Carbon Offset and Reduction Shcheme for International Aviaton) néven futó megállapodás rögzíti, ez globálisan összehangolt fenntarthatósági követelményeket határoz meg. "A cseppfolyósított alternatív üzemanyagok technikailag már készen állnak arra, hogy akár 80 százalékkal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. Hogy mindez kereskedelmi szempontból életképes legyen, ahhoz a kormányok közreműködése szükséges” – hangsúlyozta de Juniac.

Növekvő bevétel, magasabb kiadás, alacsonyabb profit

A repülés iránti kereslet várhatóan 7,4 százalékkal növekszik 2017 folyamán, csak Európában a számítások szerint 7 százalékkal. A IATA adatai szerint a légitársaságok várhatóan a korábban előrejelzett 29,8 milliárd dollár helyett 31,4 milliárd dolláros nyereséget könyvelhetnek, és a 736 milliárd helyett 742 milliárd dollár bevételt termelnek. A kiadások azonban nőnek: 2016-hoz képest idén várhatóan 44 milliárddal, 687 milliárd dollárra emelkednek, míg a várható bevétel 38 milliárd dollárral haladja meg az előző évit. Az okok közt az üzemanyag, a munkaerő és a karbantartás költségeinek első negyedéves növekedése áll. 

Ma egy repülőjegy átlagosan 353 dollárba kerül, ami 64 százalékkal alacsonyabb az 1996-osnál. Ma 99 százalékkal több városba lehet repülni, mint 21 évvel ezelőtt, a légi közlekedés turizmusra fordított összköltsége pedig 2017-ben eléri a 685 milliárd dollárt. Az ígéretes mutatók mellett azonban az egy utasra jutó átlagos nettó nyereség csökken. A 2015-ös 10,8, majd a tavalyi 9,13 dollár után 2017-ben már csak 7,69 dollárról szól az előrejelzés. “Az átlagosan utasonkénti nettó nyereség miatt a légitársaságoknak éberen kell figyelni minden költségnövekedésre, beleértve az adókat, a munkaerő, valamint az infrastruktúrafejlesztést költségét” – figyelmeztetett de Juniac.