A Balatoni Bringakör megvalósíthatósági tanulmányának készítése kapcsán tartott fórumot a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) október 21-én a keszthelyi Balatoni Múzeumban. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. közreműködésével megszervezett tanácskozás célja elsősorban az volt, hogy bemutassák a jelenlegi munkát, összegyűjtsék a térségben zajló kerékpáros kötődésű fejlesztéseket, elképzeléseket és ismerkedési lehetőséget teremtsenek a fejlesztéseken dolgozóknak és más érintetteknek.

A bevezetőben Berencsi Miklós, a KKK munkatársa mutatta be a 2014-2020-as időszakra kidolgozott országos komplex kerékpáros programot, aminek a balatoni bringakörrel kapcsolatos munka is része. Mint elmondta, a projektnek a megvalósíthatósági tanulmányok készítése mellett tervezési, térinformatikai és kommunikációs pillére is van.

Az anyag a tervezésnél a balatoni bicikliút mellett foglalkozik a Budapest és Balaton közötti kerékpáros összeköttetés, a Dunát követő EuroVelo útvonal Budapestig tartó szakaszának és a kapcsolódó budapesti belső szakaszok kiépítésével. A EuroVelo 6-os Rajkától a főváros határáig tartó 293 kilométeres szakaszát 8,3 milliárd forintból tervezik megépíteni. A 120 kilométeres I. ütem 2017-2018-ban, a 35 kilométeres II. ütem 2019-ben, a 138 kilométeres III. ütem 2020-ban készül el a tervek szerint. A teljes szakaszt 8 kilométer kerékpáros nyom - tehát gépjárművek által is használt közút burkolatára felfestett kerékpáros piktogram, afféle szamárvezető -, 6 kilométer kerékpársáv, 191 kilométer önálló kerékpárút, 73 kilométer kis forgalmú közút és 15 kilométer gyalog-kerékpárút alkotja majd.

A 6,4 milliárdos költséggel tervezett fővárosi 120 kilométeres belső szakaszból a budai oldalon 61,4 kilométer, a pestin 36 kilométer, a Csepel-szigeten 16,3 kilométer lenne, és további 6,3 kilométer kellene a balatoni út bekötéséhez. Az összesből önálló kerékpárút lenne 55,3 kilométer, gyalog-, és kerékpárút 21,5 kilométer, kétoldali kerékpár sáv 6,8 kilométer és kerékpáros nyom 36,5 kilométer.

A Budapest-Balaton közötti kerékpáros összeköttetés 106 kilométeres hosszúságú megvalósításának költségét a tervek szerint 4,3 milliárd forintra becsülik. Önálló kerékpárút megépítését 44 kilométer hosszan tervezik, 23 kilométer lesz kerékpáros nyom. Ugyancsak a közutak használatával alakítanak ki 13 kilométer hosszban kerékpársávot, végül 26 kilométeres szakasz burkolt mezőgazdasági utakon fog haladni. A teljes útvonal 71 százalékát kell megépíteni, 20 százalékát forgalomtechnikai beavatkozásokkal alakítják ki, 9 százalékához pedig meglévő létesítményeket használnak fel.

A tervek szerint az 57 kilométeres I. ütem 2017-2018 között készül el, a 27 kilométeres II. ütem 2019-ben, végül a 22 kilométeres III. ütem pedig 2020-ban. A 2014-2020-as időszakra kidolgozott országos komplex kerékpáros program az utak fejlesztése, fenntartása mellett kiterjed a szolgáltatás-fejlesztésre és működtetésre, az oktatásra és a promócióra, a monitoringra és értékelésre, a szervezetfejlesztésre és a szabályozásra is. A programhoz a most kezdődő uniós pénzügyi ciklusban országosan mintegy 90 milliárd forintot szeretnének felhasználni.

A korábban már említett összegen túl a balatoni bringakörútra 6 milliárd forintot, további országos jelentőségű turisztikai kerékpárutak megépítésére 100 kilométer hosszan és a meglévő hálózat egységes kitáblázására 4,1 milliárdot, a Duna menti kerékpárút Budapest - horvát határ közötti szakasz, Tisza-menti Kerékpárút, Vasfüggöny kerékpárút fejlesztésének előkészítésére egy milliárdot, a települések közötti, elsősorban a munkába, iskolába járást szolgáló kerékpárút megépítésére 500 km hosszon 15 milliárdot.

A kerékpárosbarát települések létrejöttének elősegítésére 15 milliárdot terveznek, amiből 40 település összefüggő belső kerékpáros útvonal hálózatának kiépítését, kijelölését valósítanák meg a parkolással, ehhez rendelt kommunikációval együtt. A kerékpáros úthálózatok fenntartási, üzemeltetési rendszerének létrehozására és működtetésére 7 milliárdot szánnak.

Kisebb-nagyobb összegeket terveznek több más mellett hegyikerékpáros útvonalak kijelölésére, kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek fejlesztésére, turisztikai célú kerékpár kölcsönző rendszerek létrehozására, a kerékpárszállítás, parkolás feltételeinek javítására, kerékpáros turisztikai szolgáltató hálózat, turisztikai információs és promóciós rendszer fejlesztésére, kerékpár regisztrációs programra. A kerékpárutak üzemeltetésére, fenntartására három javaslatot dolgoztak ki normatív finanszírozással. Az egyiknél az önkormányzat és a központi szervezet közösen lenne felelős, a másiknál térségi koordinációs szervezeteknek jutna a feladat, a harmadikban pedig egy központi, országos hatáskörű fenntartó szervezet végezné a munkát.

A Balatoni Bringakör megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésével kapcsolatos munkáról Mihálffy Krisztina, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ munkatársa beszélt. A Kis-Balatonhoz, Hévízre és Tihanyba is kiágazó Balatoni Bringakört 248 kilométer hosszúra tervezik, a teljes kialakítás 6 milliárd forintba kerülne. Az összesből gyalog- és kerékpárút 12 kilométer, kerékpáros nyom 2 kilométer, kerékpársáv 8 kilométer, kis forgalmú közút 90 kilométer, önálló kerékpárút 136 kilométer lenne. Ennek a 73 kilométeres, a biztonság javítását célzó I. üteme 2017-2018-ban készülne el 2,3 milliárd forintért, a 35 kilométeres II. ütem fő célja a folytonosság, ez 2019-ben 1,2 milliárdért valósulna meg, végül a kényelemre koncentráló, 138 kilométerre kiterjedő III. ütem 2020-ban 2,5 milliárd forintért készülne el. A forrást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) turisztikai fejlesztés keretéből remélik, a beruházó a NIF Zrt. lenne. De Mihálffy Krisztina hangsúlyozta, hogy ez csak terv, hogy pontosan miként lesz, az későbbi döntéseken múlik. Az önkormányzatok jobban teszik, ha maguk is lépnek, ha módjukban áll, nem arra várnak, hogy valaki majd odateszi a hatmilliárdot és megépíti az utat. Fekete-Páris Judit, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) mellett működő Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa a Kerékpározás a Balaton régió fejlesztési elképzeléseiben címmel adott tájékoztatást. Mint elmondta, 2000 óta mindig jelen volt a munkájukban ez a kérdés, több példát is hozott az eddigi fejlesztésekből.

A balatoni kerékpáros projekt meghatározó eleme a bringakör fejlesztése, de mellette nagyon fontosnak tartják a kistérségek, kisrégiók kerékpárút hálózatának kiépítését is, amire 800 millió forintot terveznek. Ebből 720 millió forint mennek 21 kilométer új kerékpárút megépítésére és 80 millió forint 494 kilométer kijelölt kerékpárút kialakítására. A marketing, regionális szolgáltatás fejlesztés költségeiként 80 milliós forinttal számolnak, a vállalkozói szolgáltatásfejlesztés támogatására 270 millió forintot terveznek. A kerékpáros fejlesztés teljes költsége 7,1 milliárd forintra tehető,de ő is hangsúlyozta, hogy a forrásokról jelenleg zajlik az egyeztetés. A későbbi fejlesztések és a marketing munka megalapozása érdekében mindenképp fontosnak tartják, hogy legyenek adatok a kerékpárosokról, szokásokról.

Nagyon fontos az üzemeltetés kérdése, ami jelenleg nincs megfelelően megoldva. A program készítésekor úgy látták, hogy regionális alap létrehozásával, kistérségi együttműködésekkel, a jelenlegi kapacitások felhasználásával hatékonyan meg lehetne oldani ezt a kérdést. Az önkormányzatok részéről ma is megvan a bekapcsolódási szándék, így a régió szívesen vállalna mintaprojekt szerepet egy ilyen rendszerben. Beszélt arról is, hogy még zajlik az egyeztetés a projekt megvalósítóiról. A háttérterületi szakaszok esetében az önkormányzatokat kellene bevonni. Az infrastruktúra fejlesztésen felüli területek esetében valamilyen régiós megoldás lenne megfelelő. A siker érdekében fontos valamennyi szervezet, vállalkozó részvétele, együttműködése.

Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. vezetője Keszthely és a nyugat-balatoni térség kerékpáros fejlesztési eredményeiről, elképzeléseiről beszélt. Részletesen szólt a 2011-es térségi TDM pályázat keretében végzett kerékpáros beruházásokról. Mint elmondta, a tervezésnél abból indultak ki, hogy nem az új kerékpárutakat építése a legfontosabb, hisz nagyon sok olyan mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és egyéb út van, amit nagyon jól hálózattá lehet fejleszteni. A másik ilyen meghatározó alapvetés volt az osztrákoknál szerzett tapasztalatok alapján, hogy a kerékpáros útvonalnak nem a kerékpárút, hanem az útvonalhoz szükséges infrastruktúra a legfontosabb ismérve: legyen biztonság, kitáblázás, pihenő, térkép, szervizszolgálat. Ezekre tekintettel kezdték el a térségi körutak kidolgozását és kitáblázását, a kerékpáros esőbeállók építését, a kerékpárkölcsönző hálózat kialakítását, a kerékpáros-barát minősítő rendszer alkalmazását, segélycsomag szolgáltatást, a segélyhívó ügyelet működtetését, valamint új nyomtatott és digitális térkép készítését.

Térségi körutak kialakításánál a meglévő kitáblázott utak - Balatoni Bringakörút, Zalakaros - Hévíz, Kis-Balaton kerülő - mellé négy teljesen új útvonal került kidolgozásra, összekapcsolták a kis-balatoni körutat a balatonival. Igaz, az érintett földút esős időben használhatatlan. Jelenleg összesen 18 kitáblázott útvonal van a térségben. A korábban meglévő mintegy 15 kerékpáros esőbeállót 30 új épülettel bővítették. A távlati tervekben 60 szerepel, hogy biztosítani a biciklis főutakon maximum két kilométerenként, a mellékutakon a maximum öt kilométerenként legyen belőlük. Az esőbeállókat elsősorban pihenésre, információs funkciókra szánják.

Kerékpárkölcsönző hálózatba Zalakaros, Hévíz, Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök kapcsolódott be összesen 108 kerékpárral, amiket felveszem- leadom rendszerben - tehát nem csak a felvétel helyén, hanem a többi állomáson is le lehet adni. A biciklik mellé különböző tartozékokat, sisakot, mellényt is biztosítanak. A szerviz ügyeletet a Tourinform irodák telefonjainak bekapcsolásával működtetik napközben - a Tourinform irodák munkatársai, illetve a bekapcsolódott más szolgáltatók segítenek az érintett bicikliseknek megfelelő szervizlehetőséget vagy más megoldást találni gond esetén.

Fontos eleme a fejlesztésnek a kerékpáros-barát minősítő rendszer. A szálláshelyeknek vállalni kell az egy éjszakás vendégeket is, ettől legfeljebb előre megadott időpontban térhetnek el. Zárt tárolót is biztosítaniuk kell a bicikliknek és kapcsolatban kell lenniük a kerékpáros segélyhívó rendszerrel és a szervizekkel. A vendéglátóhelyeknek kerékpártároló, és kerékpáros menüt, a múzeumoknak kerékpártárolót, csomagmegőrzőt kell biztosítani. Kötelező mindenkinél a kerékpáros segélycsomag tartása. A fórumon további előadások hangzottak el egyes kistérségi kerékpáros kezdeményezésekről és tervekről, Balaton kerülő kerékpáros akciókról és a Balatoni Bringakört egyénileg végigkerekezők túraszervezési szokásairól a Balatontipp.hu felmérése alapján.