Október elején Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja megye kulturális és turisztikai kínálatával ismerkedtünk a Megyei Önkormányzat Tourinform-irodája és a Beregszászi Turisztikai Információs Központ meghívására. A tanulmányút az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott „Határon átnyúló együttműködés fejlesztése a magyar–ukrán határtérségben” című program keretében valósult meg. Nem igazán értettem, mi köze ennek a térségnek a norvégokhoz. Kérdéseimre Tatár Anikó, a Tourinform-iroda vezetője és munkatársa, Panyik Beáta válaszolt. Elmondták, hogy a támogatási konstrukciót azért hozták létre, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését az EGT-n belül. Három nem uniós tagállam, Norvégia, Izland és Liechtenstein jelentős forrásokat bocsát az újonnan csatlakozott tagállamok, köztük hazánk rendelkezésére az európai gazdasági és szociális különbségek csökkentése érdekében. Ezután már felvilágosultan, hálát adva a norvégoknak és természetesen a pályázatot beküldő hazai és ukrán irodának, indultunk útnak.

Tirpák tájakon

Nyíregyházán a Nyírség Utazási Iroda vendégei voltunk. A társaság nemcsak Ukrajnába szervez egyéni és csoportos kulturális utakat, hanem Európa 18 országába, több nagyvárosi, köztük budapesti felszállási lehetőséggel. Asztalosné Éva és Antal Mária meleg szeretettel és helyi ízekkel fogadott minket az irodában, Mária felkészültségét és lelkiismeretes munkáját végig élvezhettük a négy nap alatt. Utazásunk első állomásán, Tákoson megcsodáltuk a „mezítlábas Notre-Dame”-ként is emlegetett paticsfalú, zsindelytetős református templomot, amely a parasztbarokk csodálatos emléke. A kis református templom alig nagyobb egy parasztháznál, mennyezete szinte kézzel is elérhető. Padlója döngölt agyag, vesszőfonatú falába a helyiek mezítláb taposták bele a beáztatott, törekes agyagot. Baráth Menyhértné Erzsi néni mesélt nekünk a történetéről. A templomot eredeti állapotában újították fel, berendezési tárgyai egységes hangulatot árasztanak. Gyönyörű az 58 kazettából álló, virágokkal díszített, kézzel festett famennyezet, a szószék és a papi székek. Tölgyfa szegekkel rakták össze az épületet, csupán a bejárati ajtóban találhatunk vasszöget. Erzsi néni mesélt a 2001-es nagy árvízről is, amely 134 házat tett lakhatatlanná a faluban. A templomot ekkor a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai darabokra szétszedték, majd restaurálás után egy vasbeton szerkezetre újra összerakták. Így élte túl az árvizet.

Következő állomásunk a „mosolygó szentek” temploma volt Csarodán. A XIII. században épült késő román stílusú épület magán viseli későbbi korok stílusát is. Egykor a falu erődjének szerepét is betöltötte. A kicsiny templom belsejét egész alakos, mosolygó középkori szentek és késő reneszánsz virágmintás falfestmények borítják, mellette jellegzetes, tölgyfából ácsolt harangtorony áll.

A turulmadár hívogat

A határ túloldalán Csizmár Sarolta, a Beregszász és Térsége Falusi Turizmus Szövetség elnöke kísért minket. Pozitív kisugárzása, agilitása, a magyarságba vetett hite lenyűgözött. Szinte a semmiből hozta létre itt, Kárpátalján a turizmust. Hegyi túrákat, kulturális programokat szervez, mesél a történelemről, amelyről évtizedekig szólni sem volt szabad.

Munkácson Lengyel Zoltán polgármester vezetett minket végig a gyönyörűen felújított városházán, amelynek nagytermében híres Munkácsy-portrék láthatók. Meglátogattuk a hajdani Rákóczi-kastélyt, amely ma művészeti iskolának ad otthont. Az impozáns épület kovácsoltvas kapujával ma is őrzi a kor szellemiségét. Munkács ékessége azonban tagadhatatlanul a vár, amelyet a helyiek Palánkvárnak neveznek. Már messziről látható, amint büszkén magasodik a város fölé. A középkori hadi építészet kimagasló emléke, az itt kereszteződő kereskedelmi és hadiutak ellenőrzése és védelme céljából épült. Szent László királyunk kőfallal vette körül, Károly Róbert idején olasz mesterek szépítették. A mohácsi vész után az erdélyi fejedelmek kezére került. 1633-tól a vár és hozzá tartozó birtokok a Rákóczi család tulajdonát gyarapították. Rákócziék felkérésére francia hadi mérnökök átépítették, így vált a vár bevehetetlenné, Közép-Európa egyik legeredetibb erődépítményévé. Zrínyi Ilona hőstettéről sokat olvashattunk. A legemlékezetesebb ostromzár majdnem három évig tartott, mikor I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem özvegye, Zrínyi Ilona védte a várat. Tízéves fiával, a későbbi Habsburg- felkelés vezetőjével, II. Rákóczi Ferenccel gyakran megjelent a bástyákon, aminek emlékét szobor őrzi.

Beregszász, a kárpátaljai magyarság központja

Ahová a szem ellát, dimbes-dombos táj és szőlőtáblák fogadnak bennünket a túlnyomórészt még ma is magyarok lakta Beregszász környékén. A Vérke folyócska partjára épült város a kárpátaljai magyarság központja. Beregszászon sétálva Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Bethlen Gábor, Illyés Gyula szobraival, a Bethlen–Rákóczi kastéllyal találkozhatunk. Az egykori királyi Törvényszék impozáns épületében ma a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő Kárpátaljai Magyar Főiskola működik. A hajdani Oroszlán szálló ad otthont az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak. Ha átsétálunk a Vérke-csatorna kőhídján, betérhetünk a város legelegánsabb éttermébe, az Arany Pávába, amely hajdanán a Bereg megyei Úri Kaszinó épülete volt. Teteje leégett, évekig állt lefóliázva, de most már régi pompájában várja a vendégeket. Beregszászon fogadott bennünket Bacskai József, a Magyar Köztársaság Beregszászi főkonzulja. Megnyugtatott, hogy a Kárpátalján élő magyarok vízumügyeit kellő gyorsasággal és figyelemmel intézik. 2007-óta működik a konzulátus, az elmúlt évben 45 000 vízumot adtak ki. A magyarigazolvánnyal rendelkező ukrán állampolgárok hazánk területén 50 kilométeres körzetben szabadon mozoghatnak vízum nélkül. Ha ezen túl szeretnének utazni, vízum szükséges számukra is, viszont a vízum árát a magyarigazolvánnyal rendelkezők a „Szülőföld” alaptól visszaigényelhetik. Az átlagos vízumügyintézés 5–7 napot vesz igénybe, napi közel 200 egyéni és 150 csoportos utazónak állítanak ki vízumot.

Árpád vezér nyomában

A 841 méter magas Vereckei-hágón a szovjet időkben lerombolt millenniumi emlékmű helyén 1996-ban a honfoglalás 1100. évfordulójára sikerült hazánknak új emlékművet emelnie. A szoborcsoport kápolna alakú, a honfoglaló törzseket jelképező hét kőtömbből áll, a nyugat és kelet kapuját szimbolizálja. Középen a gránit oltárkő a vérszerződéshez használt kelyhet jelképezi. Kis csapatunk elérzékenyülve énekelte el a Himnuszt, és helyezte el a megemlékezés koszorúját.

A Vereckei hágóra vezető úton kis kitérőt tettünk, hogy a szolyvai temetőben emlékezhessünk a sztálini terror áldozataira. 1944 őszén itt tartották fogva Kárpátalja német és magyar nemzetiségű férfi lakosait, majd innen hurcolták őket a Gulág táboraiba, ahonnan nagy részük sohasem térhetett vissza.

Kárpátalján több mint háromszáz, főként hidrokarbonát-kloridban, fluorban, bórban gazdag ásványvízforrás található, az egyik legismertebb és legnépszerűbb éppen itt, Szolyván. A faluban és környékén él a kárpátaljai ruszin közösség jelentős része. A Zemplénben és Szlovákiában, sőt még a Vajdaságban is előforduló, saját nyelvvel, jellegzetes népi kultúrával és kiváló ételekkel bíró közösséget azonban nem fogadja el Ukrajna önálló nemzetiségként.