A program lényege, hogy az ország egész területe része legyen a belföldi turizmusnak, a finanszírozás pedig a szolgáltatók fejlesztésein keresztül valósul meg.

Miután most zajlik a 2014-2020-as uniós pályázati ciklus tervezése, a BMP-re fordítható támogatás összege még nem ismert - tette hozzá az államtitkár az MTI kérdésére válaszolva.

Az országot gyalog, kerékpárral, lóval és vízen is be lehet járni a program keretében - mondta Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára a tájékoztatón. Hozzátette, ezért kapcsolódik a programhoz a Magyar Természetjáró Szövetség mellett a lovas-, a vitorlás-, a kerékpáros és a kajak-kenu szakmai szervezet is.

A helyettes államtitkár elmondta, az NGM elkészítette a 2024-ig tartó turizmus stratégiát, ebben célul tűzte ki, hogy az időszak végére a GDP 10 százalékát adja a turizmus. Jelenleg a beutazó turizmusból származik a bevétel 70 százaléka, míg a maradék 30 százalék lényegében a belföldi keresletre támaszkodó vidéki turizmusé. Ennek fejlesztését segíti a BMP - tette hozzá.

A fejlesztések elsősorban a minőség javítását szolgálják, miután szálláshely és vendéglátóhely van elegendő. Olyan új, attraktív turisztikai termékeket kell bevezetni, mint a tematikus túrák, vagy a lovas-, illetve vízi túrák. Ma az erdőtörvény olyan, hogy a magánerdőkön is át lehet lovagolni, így az egész ország bejárható lóval. Tematikus túra lehet a világörökség részeinek a felkeresése, vagy éppen a római kori limes végigkísérése, illetve a zarándokturizmus is - fejtette ki Horváth Viktória.

A BMP beépült a nemzeti alaptantervbe, illetve a keret-tantervekbe is - erről Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója beszélt a tájékoztatón. Legkorábban - a 3. osztályban - a  bringa akadémia és a lovas oktatás kezdődik, majd az 5. osztálytól része a tantervnek a kajak-kenu és a vitorlás oktatás. Ezekhez azonban külső forrásra lesz szükségük az iskoláknak - vélte a főigazgató.

A BMP előkészítése kapcsán eddig is több milliárd forintot költött a központi költségvetésből az állam - ismertette az adatokat Balatoni Monika. Így például a turista utak felmérése 990 millióba, a jelzések újrafestése 50 millióba került. Az infrastruktúra - például a kisvasutak, erdei kerékpárutak - felmérésére 150 millió forintot fordítottak, de 500 millióba kerültek az eddig elkészült kerékpárutak, valamint 1,6 milliárd forint a költségvetése a szilvásváradi lovas központnak, a hozzá kapcsolódó Szalajka-völgyi turista központtal együtt.