A légiközlekedésért felelős miniszteri biztos szerint mindenképpen meg kell menteni a Malévot. Márton Attila az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta: ha megszűnne a társaság, több országba csak átszállással lehetne repülni. A miniszteri biztos szerint ez nemcsak a nemzeti büszkeség kérdése, hanem gazdasági érdek is: ha megszűnne a Malév, több országba csak átszállással lehetne repülni.
A fideszes képviselő kifejtette: a légitársaság átszervezéséhez elsőként meg kell egyezni a cég legnagyobb hitelezőjével, az orosz Vnyesekonombankkal. Mint ahogy azt már korábban a Világgazdaság Online megírta, ez legfontosabb feltétele annak, hogy 2-3 éven belül üzemi szinten nullszaldós legyen a Malév. A Malévnek csaknem 30 milliárd forintos tartozása van. Mint ismert, a cég idén februártól van újra többségi állami tulajdonban.
A miniszteri biztos furcsának tartja, hogy egy magyar társaság nem a magyar, hanem az angolszász üzleti jog szerint kötött szerződéseket a VEB-bel, és a felek londoni választott bíróságot kötöttek ki a vitás kérdések rendezésére. Részben sejthető az indok: a magyar jog alapján kivitelezhetetlen lett volna a konstrukció - mondta Márton Attila az MTI-nek. Ezekről a szerződésekről is július 20-ig készülnek el a szakvélemények, utána lehet meghatározni az orosz féllel folytatandó tárgyalásokon a magyar pozíciót - jegyezte meg. A Malév helyzetének ismeretében lehet dönteni majd a menetrendről, célállomásokról, a flottáról, és végül a létszámról is. A miniszteri biztos szerint ha ez lehetséges, átcsoportosításokkal is igyekeznek majd munkahelyeket megtartani. Az érdekképviseletekkel tárgyalnak majd a jelenlegi helyzetről, és megvitatják az átalakítási tervet is. A miniszteri biztos reméli, hogy ha a szakszervezetek látják az elérhető célokat a munkahelyek megtartása érdekében, nem támasztanak teljesíthetetlen követeléseket.
Arra a kérdésre, hogy tárgyalnak-e befektetőkkel a Malévban való részvételről, Márton Attila azt mondta: nem, de nem kizárt, hogy a Malév vonzó befektetés lehet akár magyar befektetők számára is. A kérdés csak az, hogy mikor. A szabályozás legfontosabb feladata most az, hogy az elavult légiközlekedési törvény helyett újat alkossanak. A magyar szabályozás túlzottan szigorú, az Európai Unió összes előírását átveszi, a kötelezőkön túl az ajánlásokat is, függetlenül attól, hogy ez megfelel-e a nemzeti érdekeknek. Nemzeti szabályozásra az EU pedig számos esetben lehetőséget adna - magyarázta Márton Attila.
A miniszteri biztos elmondta: a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport privatizációban vállalt fejlesztéseit visszamenőlegesen átvizsgálják. Tételesen nézik át, hogy milyen beruházásokat végeztek el, és azt hogyan számolták el. Ezt azért is teszik - magyarázta Márton Attila -, hogy lássák, mi a BA hosszú távú elképzelése a további fejlesztésekről, és az hogyan illeszthető a magyar közlekedéspolitikába, stratégiába. Márton Attila emlékeztetett arra, hogy a 25 százalék plusz egy szavazattal a magyar államnak vétójoga van a ferihegyi repülőteret üzemeltető társaságban. A miniszteri biztos szót ejtett a légiközlekedés és a zajterhelés kérdéséről is. Szerinte a helyi önkormányzatok követnek el hibát akkor, amikor egy 20-30-40 éve működő repülőtér körzetében építési engedélyt adnak - az éppen a légikikötő miatt - olcsón árusítható telkekre. (Világgazdaság/MTI)