A számvitelről szóló új törvény szerkezetileg, felépítésében és elveiben lényeges változásokat hozott, annak ellenére, hogy több tekintetben változatlan szabályokat is tartalmaz.

Az elmúlt hónapokban rengeteg előadás és cikk foglalkozott a változásokkal. Éppen ezért ezeknek csak egy olyan részét emelem ki, amely minden turisztikai vállalkozást lényegesen érint. Ez a terület pedig a felelősségi szabályok és a bizonylatokra vonatkozó előírások területe.

A gazdálkodó, illetőleg a vállalkozó képviseletére jogosult(ak) felelőssége az előző időszakhoz képest kiszélesedett.

Felelős(ek):

– a számviteli politika elkészítéséért és módosításáért,

– a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet aláírásáért a hely és a kelet feltüntetésével,

– az üzleti jelentés aláírásáért, szintén a hely és a kelet feltüntetésével,

– a számlarend összeállításáért és a folyamatos karbantartásáért, valamint a naprakész könyvvezetés helyességéért,

– valamint a számlák aláírásáért.

A számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári törvénykönyv általános felelősségi szabályait, a számviteli fegyelem megsértése esetén pedig a büntető törvénykönyv vagy a szabálysértésekről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A törvény indoklása szerint a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizonylatokat sok esetben nem az előírásoknak megfelelően használják, a bizonylatok hiányosak, megőrzésük nem biztosított, a szabálytalanul kiállított bizonylatok használatával esetenként visszaélnek. Ezért a törvény szabályozza, hogy milyen bizonylat tekinthető szabályszerűnek, valamint hogy ezeket mikor kell a könyvekben rögzíteni.

A jogalkotók szerint az elmúlt évek tapasztalatai indokolják, hogy a törvény részletesen meghatározza a számviteli bizonylat fogalmát. Ugyanakkor ezek a bizonylatok csak akkor alkalmasak a hitelesség bizonyítására, ha a törvény hatálya alá tartozók egységesen alkalmazzák.

A bizonylatokra vonatkozó szigorúbb szabályok ellenére is az új szabályozás nagy részben azonos a ma is hatályos törvényben foglaltakkal, ahhoz csak további előírások kapcsolódnak.

A bizonylati rend szigorításával együtt várható, hogy a jövőben a régebben már előírt, de be nem tartott és betartani meg nem követelt előírásokat is szigorúbban fogják venni az ellenőrző szervek és a könyvvizsgálók.

A bizonylatkészítési és rögzítési követelmények:

– minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani,

– az összes bizonylat adatait rögzíteni kell a könyvelésben,

– de a nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályokban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

A bizonylatokon ezentúl fel kell tüntetni a könyvvezetés módját, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozást, a rögzítés időpontját és igazolását, valamint minden olyan adatot, amelyet jogszabály előír.

A bizonylatok vállalkozásonkénti kezelését a számlarenden belül a számlarendet alátámasztó bizonylati rendben kell szabályozni.

A bizonylati rend olyan előírások összességét jelenti, amelyek szavatolják az adatfeldolgozás során használt bizonylatok hitelességét, magukban foglalják a bizonylatokkal szemben támasztott tartalmi, formai és egyéb követelményeket. Ennek keretében be kell mutatni az egyes gazdasági eseményeket alátámasztó bizonylati fajtákat, azok kiállításának dokumentumait és a kiállításuk előírt időpontját, a hibásan kiállított bizonylatok szabályszerű javításának módját.

A bizonylati rend összeállítása újszerű feladat a mai vállalkozásoknál. Sokrétű szabály anyagából az utazási irodák figyelmébe ajánlom a legjellemzőbbeket:

A számlázással és az idegenforgalmi specialitásokkal összefüggő szabályozások köre

– mikor kell számlát, egyszerűsített (készpénzfizetési) számlát és számlát helyettesítő okmányt kiállítani,

– az utazási irodákat érintő szakmai kormányrendeletekben meghatározott jogszabályok mely előírt adatait és mely bizonylatokon kell szerepeltetni,

– az utazásszervezés, az utazásközvetítés egyes fázisaiban milyen bizonylatfajtákat és milyen adattartalommal kell kiállítani,

– utazásszervezők és utazásközvetítők közötti bizonylatváltások szabályai,

– az utazásszervező alvállalkozóinak nyilvántartásai rendszere,

– az árrésszámítás bizonylatai,

– a közvetített szolgáltatások bizonylatai,

– a közvetített szolgáltatást is tartalmazó számla felépítése,

– a bizonylatok javításának szabályai, – az ügyfelek jog szerinti tájékoztatását szolgáló adatok köre.

Természetesen ez csak egy rövid, de úgy gondolom, elgondolkoztató követelmény, s egyben feladat az utazási irodák számvitellel foglalkozó munkatársai számára. A bizonylati rend összeállításának, kidolgozásának határideje a – számviteli politika részeként – a törvény hatálybalépését követő 90 nap. Addig még van idő a gondolkodásra, viszont könyvelni, valamint a könyvviteli bizonylatokat kezelni már január elsejétől a szerint a bizonylati rend szerint kell.