Márton Attila, légi ügyekért felelős miniszteri biztos a szerdai budapesti kormányszóvivői sajtótájékoztatón elmondta: a Malév ügyét ülésén napirendjére veszi a magyar-orosz gazdasági kormányközi bizottság. A bizottság ülésének időpontja azonban még nem ismert. Cél a helyzet mielőbbi rendezése, melyhez a tárgyalások előkészítése már megkezdődött. Egyelőre azonban nincs semmire sem válasz, mivel a magyar fél nem ismeri a rendelkezésre álló lehetőségeket. Ugyanakkor jók a tárgyalási pozícióink és az orosz fél is rugalmasnak mutatkozik – ismertette Márton.
Márton Attila tájékoztatása szerint a Malév a jelenlegi formájában, stratégiai átalakítások nélkül nem tarható fenn, annak ellenére sem, hogy a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a légitársaság működését biztosítsa. A rendezésben az egyaránt szűk pénzügyi mozgástérrel rendelkező kormány és a Malév is kényszerpályán mozog, mivel a hitelező Vnyesekonombankkal folytatott tárgyalásoktól függ minden további lépés. Az idén februárban a Malév visszaállamosításakor kötött megállapodás értelmében a VEB-nek beleszólása van minden 50 millió forint fölötti tranzakcióba beleszólhat. Hiába a magyar állam 95%-os tulajdoni részesedése, ha az irányítást blokkolja az orosz tulajdonos Borisz Abramovicshoz kapcsolódó Air Bridge Zrt. mögött álló VEB.
Problémás már a Malév privatizációs szerződése, mely – mondta el Márton Attila – további vizsgálódást igényel. A miniszteri biztos utalt arra, hogy privatizáció során az eladó nem írta elő a vevőnek tőke adását az amúgy tőkehiánnyal küzdő légitársaság számára. Az Air Bridge-nek csupán a légitársaság 90 millió eurós hitelét kellett átvállalnia, míg bankgaranciaként mindössze 32 millió eurót vártak el. Ezt a 32 milliót majd egy évvel azt követően kezdték el lehívni, hogy az Air Bridge nem teljesítette szerződésben foglalt kötelezettségeit. Majd a folyamat Veres János pénzügyminiszter utasítására megszakadt – hívta fel a hallgatóság figyelmét Márton.
Újságírói kérdésre reagálva Márton elmondta: óvatosan kell kezelni a légitársaság finanszírozásának kérdését. Hosszú távon az állam nem vállalhatja egy veszteséges légitársaság költségeinek közpénzből történő átvállalását. De Brüsszel is összevonná a szemöldökét ez esetben és a Malévon követelné vissza a folyósított összegeket. Brüsszel mellett a konkurens légitársaságok is panaszt emelhetnek – tette hozzá Márton Attila. Korábban a Wizzair kifogásolta a Malév visszaállamosítását.
Szintén újságírói kérdésre reagálva Márton nem kívánta elárulni a Malév adósságának mértékét, de tájékoztatott: tulajdonképpen az összes hitelezővel sikerült egyességre jutni az adósságot illetően.
