Iszonyú régen dolgozom a szakmában – indítja a beszélgetést Molnár Gabriella. „A Budapest Touristnál kezdtem idegenvezetőként, de foglalkoztam kiutaztatással is, román, lengyel referensként. Emlékezetes élményem, hogy volt egy egyhetes román körút, amelyen hatszor robbant le a csoportunk busza. Az akkori főnököm kért tőlem egy igazolójelentést a furcsa esetről, amely olyan jól sikerült, hogy kiemeltek, és osztályvezető lettem a túraszervezésen. Aztán jött a beutaztatás. Összesen tizenhárom évig dolgoztam a Budapest Touristnál. Ezután átmentem a GYSEV utazási irodájához, a Locomotiv Touristhoz. Két év után Budapestre jött a neves osztrák utazási iroda, a Blaguss tulajdonosa, Paul Blaguss, és személyesen kérte, hogy engedjenek át az akkori induló Blaguss-Volánbuszhoz. Az irodát 1987. március 19-én nyitottuk meg, éppen a születésnapomon, nagy ünnepséggel az akkori Fórum Szállóban. Ezzel egy csaknem két évtizedes történet kezdődött el számomra.”
Milyen volt az egyik első „maszek” cégnél dolgozni?
Sok mindenben elsők voltunk az országban, például az utazási irodák közül nekünk volt először faxkészülékünk, és mi ültettük le először az érdeklődő ügyfeleket az irodában, korábban ugyanis általában a pult előtt álldogáltak az utazni vágyók. Tizenkilenc évig maradtam ott. Komoly szakmai eredményeket értünk el az évek során, óriási kihívás volt például annak a zarándokútnak a megszervezése, amelynek keretében 2002-ben 35 busszal hoztuk a híveket – 1500 főt – a budapesti és esztergomi bazilikába misére. Rengeteg incentív csoportot is fogadtunk, akiknek színvonalas programokat szerveztünk. Az évek során repülő- és vasútijegy-értékesítéssel és kongresszusszer- vezéssel egészítettük ki a cég proflját. 2006-ban váltás történt a Blaguss anyacégénél, Paul Blaguss átadta a céget a fának, és ezzel valami véget ért a cégnél, az új vezetéssel már nem szerettem volna tovább dolgozni, így hát elmentem „nyugdíjba”. Valójában a férjem beutaztató irodájába, a Quality Toursba szálltam be. Később eladtuk a céget, és az utóbbi néhány évben már „főállásban” a MUISZ elnökeként dolgozom. Tizenkét éve csinálom a MUISZ-t, azonban ez év végével szeretném átadni egy erre alkalmas személynek.
Milyennek látja az utazási irodák helyzetét a mai világban?
Az irodáknak nem könnyű a dolguk a gazda- ság érezhető fellendülése ellenére sem – sok utazási vállalkozás megszűnt, bezárt, beolvadt a válság kezdete, 2008 óta. Sok MUISZ- tagiroda is megszűnt, többeknek nehézséget okoz a tagdíj kifzetése. A számunkra fontos nemzetközi szervezetekben (például ECTAA) a tagság egy vagyonba kerül. Korábban éveken keresztül az állam a felét állta ennek a költségnek, most már kénytelenek vagyunk ezt az összeget a tagdíjakból kigazdálkodni.
Milyen előnyökkel jár a MUISZ-tagság?
A szervezet ingyenes szolgáltatások sorát – adó-tanácsadói előadások, jogsegélyszolgálat, konferenciák aktuális témákban, ingyenes előadások továbbképzési céllal – nyújtja a tagoknak. Ugyanakkor térítésmentesen vehet- nek részt a MUISZ éves, taglistát tartalmazó katalógusában, illetve a honlapon és a keresőrendszerben. Ezen ingyenes szolgáltatások összessége nagyobb értéket képvisel, mint az éves tagdíj, tehát ezek igénybevételével a tagoknak a befzetett tagdíj bőven megtérül.
Mennyire sikeresek a szervezet erőfeszítései?
A MUISZ érdekvédelmi szervezet, amely olyan mértékben képes a szakma érdekeinek védelmére, amennyire a döntéshozók erre lehetőséget adnak. Rengeteg minisztériumi egyeztetés, háttérmunka van mögöttünk, és ebből „kifelé” gyakran csak kevés látszik. Én mégis úgy gondolom, hogy a szakma életét meghatározó ügyekben sikeresen tudtunk lobbizni. Fontos, hogy minél több utazási vállalkozás tartozzon tagjaink sorába, ezzel is erősítve a MUISZ érdek-képviseleti szerepét.
|
AZ UTAZTATÓK ÉRDEKEIT VÉDIK
A MUISZ-t 1974-ben alapította az akkor működő hét állami tulajdonú utazási vállalkozás Magyar Utazási Irodák Szövetsége néven. Néhány évtizeddel később, a rendszerváltozás környékén azonban már 3000 utazási iroda próbált megélni a szabályozatlan piacon. A kaotikus állapotok megszüntetése érdekében 1992-ben nagyrészt a MUISZ kezdeményezésére születtek meg az első, európai normáknak megfelelő utazási irodai kormányrendeletek (213. és 281.), amelyek szigorú működési feltételeket határoztak meg. Ezzel egy csapásra 1100-ra csökkent az irodák száma. Az irodák száma azóta sem változott érdemben, évente körülbelül száz iroda szűnik meg és ugyanennyi új alakul. A regisztrált utazási vállalkozások éves összforgalma 180-190 milliárd forint. Ennek a 80-85%-át a MUISZ tagjai bonyolítják. A MUISZ folyamatosan lobbizik a kormányzati szerveknél, hatóságoknál, a parlament sport- és turizmusbizottságánál, egyéb szerveknél az utazási irodák működését befolyásoló gazdasági és jogi környezet megfelelőbb alakításáért. Véleményezték az utazási irodai rendeleteket, a MUISZ erélyes fellépésének volt köszönhető például, hogy az utazásközvetítői tevékenység nem lett kaucióköteles. Vé-leményezték a tervezett turizmustörvényt és Magyarország turizmusstratégiáját, és a mindenkori adó- és számviteli törvények módosítását is többször kezdeményezték. Lobbiznak egy új, magyar légitársaság |
