A vendéglátás helyzetével kapcsolatban Zsarnóczi Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az általános tendenciákhoz képest kisebb méretű visszaesésről számolt be a szektorban (1 százalékkal csökendő árbevétel, 2,1 százalékkal kevesebb forgalom). 2011-ben viszont nőtt az itt foglalkoztatottak száma. A helyzet – amennyiben az adóbevallások hitelesek – nem rózsás: 2010-ben a szektor vállalkozásainak csupán 30 százaléka volt nyereséges.
A kormány két vállalást tett: stratégiát készítenek az ágazat fejlesztésére és megváltoztatják a jogszabályi környezetet. A stratégia készül, a jogszabályok a turizmustörvényben kerülnek módosításra. Honyek Péter, az NGM osztályvezetője tájékoztatást adott az átalányadózás bevezetésének lehetőségéről a vendéglátó szektorban.
A minisztérium az eddigi lehetőségek kiterjesztését a tiszta, átlátható gazdálkodásra nézve veszélyesnek tartja, ugyanezen okokból korlátozza az unió is. Nem jelentene adminisztrációs könnyítést sem, hiszen a társasági adóhoz mindenképpen mérleget kell készíteniük a vállalkozásoknak. Gondot jelent az unió felé az áfa elszámolása is, hiszen átalányadózás esetén a beszerzéseikről nem lennének kötelesek számlát kérni a vállalkozások. Az egyéni vállalkozók továbbra is élhetnek az átalányadózás lehetőségével. Az NGM még nem vetette el teljesen a javaslatot, gondolkoznak az adminisztratív terhet csökkentéséről. A bevétel nyilvántartásáról azonban semmiképpen nem tekintenek el.
A továbbiakban a magyarországi légi turizmus helyzetéről hangzott el tájékoztató. Schváb Zoltán, az NFM és Zsarnóczi Csaba, az NGM helyettes államtitkára elmondta, hogy a MALÉV megszűnése dacára a magyarországi légiforgalom –főként a fapadosoknak köszönhetően – zökkenőmentesen bonyolódik.
A Magyar Turizmus Zrt. korábban a turistaforgalom 5 százalékos visszaesését prognosztizálta, de ez a jelek szerint kevesebb lesz. Kérdésre válaszolva Schváb Zoltán kijelentette, hogy május 31-én lezárult a kártalanítás; az utazási irodák ügyére azonban nem tért ki.
Egy esetleges új nemzeti légitársaságra vonatkozó kérdésre kifejtette, hogy az állami támogatást szigorúan tiltja az unió. Budapesti székhelyű légitársaság létrehozása azonban vállalkozói alapon elképzelhető, emellett a vidéki repülőterek jobb hasznosítása a cél.
