Az elmúlt hetekben némileg javult a helyzet, azonban koránt sincs megoldva a ferihegyi utaskezelés problémája – vélik légi közlekedési és turisztikai szakemberek. Június 30-ig a Budapest Airport Zrt. (BA) lecserélte a repülőtér utasbiztonsági rendszereit. Csaknem 900 millió forintért vett 12 csúcstechnikájú röntgengépet, valamint mágneskapukat és egyéb berendezéseket. Ezzel 15 percre csökkent a várakozási idő a csúcsforgalmi időszakban is. „Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy több mint egy évtizedes lemaradásban van fővárosunk reptere” – véli Lichtenberger Tamás, a légikikötőből napi 16 járatot üzemeltető Lufthansa állomásvezetője és a Ferihegyen működő légitársaságokat tömörítő bizottság (AOC) vezetője. A repülőtér privatizációjával ezt az elmaradást is megörökölte a brit BAA International Ltd., majd a jelenlegi tulajdonos, a Hochtief AirPort. A schengeni csatlakozással ráadásul csak romlott a helyzet: két külön terminálra választották a schengeni (2A) és a nem schengeni (2B) országba utazók forgalmát. Sajnálatos azonban, hogy a kapacitás nem arányos a forgalommal. Lichtenberger szerint az igazán nagy veszélyt az jelenti, hogy ha egy légikikötő 2-3 évig nem fejleszt, úgy lemarad a regionális versenyben, hogy hátrányát csak háromszoros ráfordítással tudná ledolgozni. A szakember a prágai példát említi. A Ruzynén a közelmúltban háromszor akkora terminált húztak fel, mint a ferihegyi 2A, és egyelőre csak a felét építették be. Ezzel megvan az esély, hogy bármikor, akár öt év múlva is újabb légitársaság tehesse bázisát Prágába. Ferihegyre ezzel szemben nem lehet nagy léptékű fejlesztéseket tervezni. Lichtenberger üdvösnek tartja a 2A és 2B terminált öszszekötő BUD SkyCourt utascsarnok megépítésének tervét, aggasztja viszont, hogy addig is, amíg a Budapest Airport Zrt.-t tulajdonló Hochtief a magyar bürokrácia útvesztőiben bolyong, hogy megszerezze a fejlesztésekhez szükséges engedélyeket, Ferihegy folyamatosan veszít versenyképességéből. Hozzátette viszont, hogy az új utasbiztonsági kapuk beállításával – úgy tapasztalják – 20-30 százalékkal gyorsabb lett az induló utasok átvizsgálása. Lichtenberger szerint az jelentene hathatós megoldást, ha széles körben elterjedne az elektronikus becsekkolás gyakorlata, amelyet az utas 23 órával az indulás előtt, otthonról, egy számítógép és nyomtató segítségével elvégezhet, jelentősen csökkentve így a reptéri várakozási időt.
A plázán túl
A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) a Budapest Airporttal tartott tavaly őszi megbeszélésen jelezte, hogy több dolog is komoly problémát okoz tagjai számára a légikikötő működésében – tudtuk meg dr. Simon Andrástól, a szövetség szóvivőjétől. A felvetések között szerepelt a reptér nehézkes megközelíthetősége, ami csak részben a tulajdonosok hatásköre, valamint az, hogy a mai napig nem tudják – és így az utasoknak sem tudnak magyarázattal szolgálni –, pontosan milyen szolgáltatásokat mekkora összegben foglal magában a repülőtéri illeték. A MUISZ fájlalta azt is, hogy több környező országhoz viszonyítva nálunk indokolatlanul magas a reptéri illeték, ami a beutaztatásnál okoz problémát a külföldi partnereknek. Méltatlannak tartja azt is, hogy az utazási irodák semmiféle ellentételezést nem kapnak azért, hogy évente 10 milliárd forintos nagyságrendben beszedik az utasoktól a repülőtéri illetéket. A MUISZ nehezményezte azt, hogy a BA annak ellenére, hogy régóta számíthatott arra, hogy a schengeni csatlakozás miatt a kiszolgálás átszervezésére lesz szükség, nem tett megfelelő lépéseket. Az utaztatók szerint szűkös a checkin pultok kapacitása, kicsi az utascsarnok, főként a schengeni forgalmat bonyolító 2A-n, és a közelmúltig a biztonsági átvizsgálások miatt is áldatlan állapotok uralkodtak. A MUISZ jelenleg azt próbálja megtudni, hogy a bejelentett fejlesztések mennyiben javítják a közvetlen utaskiszolgálás körülményeit. Lesznek-e új check-in pultok, utazási irodai kioszkok, biztonsági kapuk, vagy a befektetések kereskedelmi üzletek nyitását jelentik? A MUISZ azt a kérdést is fontosnak tartja felvetni, hogy egy Magyarországon bejegyzett, itt működő magáncég, a BA miért állapíthatja meg díjait euróban, amivel az ingadozó devizaárfolyam miatt súlyos károkat okozhat a szolgáltatásait igénybe vevő cégeknek, utasoknak.
Oslo vagy Prága?
Földvári András, a Brussels Airlines magyarországi képviselet-vezetője is Budapest versenyképtelenségétől tart a leginkább. „A légi közlekedés robbanásszerűen fejlődik. Éppen ezért a fejlesztőknek tíz-húsz éves távlatban kell gondolkozniuk. Ha nem lesznek Ferihegyen megfelelő nagyságrendű fejlesztések, Budapestnek esélye sincs, hogy Prága és Bécs közelébe kerüljön. A fejlesztési tervek ismeretében úgy vélem, a most induló beruházások éppen hogy lekövetik a jelenlegi igényeket, de hoszszabb távon megint szűkösnek bizonyulnak majd. Az olimpia megrendezésére például képtelen lenne az ország ilyen fővárosi reptérrel. De nem is kell ide a világ legnagyobb sporteseménye, elég egy nagyobb kongresszus, és máris fejetlenség uralkodik el.” A szakember szerint fontos szembenézni a problémával, és őszintén kimondani, hogy a régióban ezzel a felszereltséggel csakis másodlagos repülőtér lehet Budapest. „Ha így haladunk, egyszer azon kapjuk magunkat, hogy nem indulnak hosszú távú járatok, csak ráhordók a fontosabb európai gyűjtő-elosztó légikikötőkbe. Ezzel Hamburghoz leszünk hasonlóak, vagy Oslóhoz, amelytől Koppenhága és Stockholm szipkázza el a forgalmat.” Földvári is hozzáteszi azonban, hogy az utaskezelést mára nagyban megkönnyítették az új mágneskapuk. „Ahhoz, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel, fontos a legújabb innovációk alkalmazása. Kísérleti stádiumban van, és Európában hamarosan bevezetésre kerül a mobiltelefonos check-in gyakorlata, aminek során az utas a mobiljára képüzenetként küldött vonalkóddal csekkol be” – magyarázza a szakember, aki komoly átszervezést tartana fontosnak Ferihegyen. Úgy véli, annak érdekében, hogy a légikikötő regionális jelentőségű hubbá váljon, a fapados forgalmat másodlagos reptérre kellene átterelni, Ferihegyet pedig gyors vasúti közlekedéssel kellene összekapcsolni a belvárossal. „A terminálok valóban szűkösek, hiszen tizenöt éve nem történt olyan fejlesztés, amely jelentősen növelte volna a repülőtér kapacitását. Jelenleg mindhárom terminál maximális kihasználtsággal működik, további check-in pultok számára egész egyszerűen nincs hely. A BA éppen azért fogott hozzá a SkyCourt építéséhez, hogy megoldja ezt a problémát, és teret biztosítson a növekvő utasforgalom számára. Városi legenda, hogy a SkyCourt repülőtéri pláza lesz. Az »Égi Udvar« első számú feladata az, hogy kényelmes és gyors kiszolgálást nyújtson az utasoknak. A SkyCourt negyven százalékkal megnöveli a check-in területet, tíz új check-in pultnak és nyolc önkiszolgáló jegykezelő berendezésnek ad helyet, valamint tizennéggyel megnöveli az utasbiztonsági csatornák számát is. Előny az is, hogy a biztonsági átvilágítások egy központi helyen történnek majd, ami felgyorsítja, és egyszerűbbé teszi a folyamatot” – mondta el kérdésünkre a Szollár Domokos, a BA kommunikációs vezetője.
Nem lemaradunk, elhúzunk
A Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója, Jost Lammers bizakodó, és úgy véli, Ferihegy 2011-re Közép- Kelet-Európa legsikeresebb repülőterévé válhat a most elkezdődött fejlesztési programnak köszönhetően. A Hochtief még a BAA-tól örökölte a fejlesztési kötelezettséget. A 2005 decemberében történt privatizációt követően azonban egészen eddig nem sok minden történt. A magánosítás utáni másfél évben mindössze 10-20 millió euró értékű beruházás valósult meg, mivel a spanyol Ferrovial, amely fél évvel a privatizáció után felvásárolta a BAA-t, hamar jelezte, hogy túladna Ferihegyen. A Hochtief pedig, amely egy éve tulajdonosa a légikikötőnek, eddig a fejlesztések előkészítésével foglalkozott. Most indulnak a régóta várt munkálatok.
A BUD Future névre keresztelt program első lépcsője 2009 májusában zárul az „Égi Udvar” megépülésével. 2010-re és 2011-re újabb terminálszárnyak készülnek el, épül egy 170 ezer négyzetméternyi előtér a repülőgépek számára, egy új cargováros a légiáru- forgalom kiszolgálására, az Airport City nevű, irodákkal teli üzleti és kereskedelmi park, valamint a légikikötő négycsillagos, 250 szobás, konferencia-központnak is otthont adó szállodája. 2011-re a beruházások eredményeként a jelenlegi 8 milliós utaskapacitás 20 millióra növekedhet a Budapest Airport tervei szerint.
