1999 és 2005 között a hazai gyógyhotelek kapacitása négyszeresére nőtt, az akkori 16 helyett ma már 61 ilyen egységet tartanak nyilván, a hat évvel ezelőtti 4000 ágyhoz képest ma 16 000 ágy várja a vendégeket. A vendégéjszakaszám háromszorosára bővült ez idő alatt, de a foglaltság némiképp visszaesett: az 1999-es 65,5%-ról 2005-ben 61,3%-ra. Míg a külföldi vendégéjszakák száma kétszeresére, addig a belföldieké hatszorosára nőtt. A bevételek is megnégyszereződtek ez idő alatt – foglalta össze a hazai gyógyturizmus fejlődését Galla Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója egy szakmai beszélgetésen.
A gyógyturizmus mellett egyre népszerűbb idehaza a wellness is. 2004-ben vált hivatalossá a wellness-szálloda megnevezés, azóta vannak meghatározva kritériumai az osztályba sorolási rendeletben. A magyarországi wellness- szállodák vendégeinek többsége egyébként belföldi, akik maximum 150 kilométert hajlandóak utazni a vizes élményekért.
A klasszikus gyógyfürdők és gyógyszállodák számára kulcsfontosságú lenne a külföldi betegbiztosítók meggyőzése arról, hogy érdemes finanszírozniuk ügyfeleik magyarországi gyógykezelését. Kínálatunk bemutatására készítette el a Magyar Turizmus Rt. 13 hazai gyógyszállodával közösen a Golden Club kiadványt, amellyel mostanában ismertetik meg a 3000 németországi betegbiztosítót. A németek meggyőzése után a svájciak és az osztrákok kerülnek majd sorra. A Danubius Hotels Rt. az angol piac megdolgozását is célul tűzte ki: júniusban a vállalat londoni egységében mutatják be a vállalat gyógyszállodáinak kínálatát. Deák Imre, a Danubius Hotels Rt. vezérigazgatója kifejtette, hogy szükség lehet még Magyarországon új gyógyszállodákra, de csak néhány év múlva. A szállodák építéséhez azonban nem lenne szabad állami támogatást adni. Az államnak viszont a fürdőhelyi infrastruktúra kialakításában aktívabb szerepet kellene játszania a jövőben. A fürdővárosok környezetének fejlesztésére, a programkínálat bővítésére kellene többet költeni. Azt is megjegyezte, hogy a vidéki fürdőkben, szállodákban, ahol eddig uralkodó nyelv volt a német, még nincsenek felkészülve az angol vendégek fogadására.
Dr. Fluck István, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. vezető főorvosa egyetértett Deák Imrével abban, hogy igazi gyógyhelyekké kellene tenni a fürdővárosainkat, parkosítással, sokkal több programlehetőséggel. Ebben a tekintetben fel kell zárkóznunk Csehország és Szlovákia mellé, ahol a legtöbb fürdőváros valódi gyógyhely. Ezzel szemben hazánk kifejezetten előnyös helyzetben van, mivel tudunk komplex kezelést adni a vendégnek, míg a mediterrán országokban általában a monoterápiás kezelések terjedtek el. A főorvos egy új célközönség, a 40–50 közötti menedzserek megcélzását is javasolja a hazai fürdőknek, prevenciós programokkal.
Debütált a Golden Club
Öt hazai szolgáltató részvételével Frankfurtban rendezett prezentációt május 12-én a Magyar Turizmus Rt., ahol német utazási irodák és betegbiztosítók képviselői ismerhették meg a hazai gyógyturisztikai lehetőségeket és a Golden Club kiadványt. Kérdésünkre Strompf Klára, a Magyar Turizmus Zrt. Németország–Ausztria–Svájc régiójának MICE és stratégiai partnerigazgatója elmondta, hogy a többségében a Fit Reisen Magyarország- specialista túraszervező viszonteladói közül verbuválódott 30 német résztvevő elégedett volt a rendezvénnyel. Eredetileg 70 betegbiztosító képviselőjét is meginvitálták, akik először örültek a megkeresésnek, végül azonban alig néhányan jelentek meg a helyszínen. A furcsa jelenség hátterében az állhat, hogy a német gyógyszállodák nem nézik jó szemmel a magyar konkurencia megjelenését, így több biztosítónál jobbnak látták, ha otthon maradnak. Strompf Klára szerint a biztosítótársaságok kivárása a nyár közepéig tarthat, mivel akkor fogadják el az új egészségbiztosítási törvényt Németországban. Mindenesetre kéthavonta más-más német nagyvárosban invitálják egészségturisztikai bemutatóra a környékbeli utazási irodák és betegbiztosítók képviselőit.
