Kárpátalja egykor a keskeny nyomtávú vasutak királysága volt, lévén, hogy a XIX. század utolsó negyedében és a XX. század első két évtizedében – Ungtól Máramarosig – 1200 km hosszúságú kisvasúti hálózatot épített ki itt a magyar állam - írja a lap.

E kisvasutak egyike volt a Borzsa-völgyi Gazdasági Vasút (BGV), melynek két déli ága Beregszászból, illetve Nagyszőlősről indult ki, majd Komlóson egyesült a két ág, s úgy nyomult be a sínpár a Borló-Gyil és a Nagyszőlősi-hegység között kanyargó Borzsa-völgybe. Elsőkként a Beregszász–Dolha és a Nagyszőlős–Komlós szakaszt nyitották meg a teher- és a személyforgalom előtt még 1908-ban, majd a következő évben a vasút elérte Kovácsrétet, 1910 és 1911 folyamán pedig megépült az Ilosva–Gyilalja vonal, továbbá több, kimondottan a kitermelt fa elszállítására szolgáló erdei vasút is, melyekkel együtt 106 km-esre nőtt a BGV vasúthálózatának a hossza.

A szovjetkorszakban azonban megkezdődött a keskeny nyomtávú vasútvonalak, köztük a Borzsa-völgyi Gazdasági Vasút leépítése, s már csak a Nagyszőlős–Komlós vonalon folyik személyszállítás, de az is csak csütörtökön, vasárnap és hétfőn, ráadásul hosszú évek óta komoly problémát okoz a mozdonyok és a kocsik idős kora, a gépek gyakori meghibásodása, valamint a krónikus alkatrészhiány.

Az 1990-es években beindult vasúti turizmus pedig az utóbbi időkben lassan elhalt – nem utolsósorban az infrastruktúra fejletlensége miatt… Idén nyáron azonban fény jelent meg az alagút végén: felújították a vasúti kocsik üléseit, a világítótesteket, s két kazánt is beszereltek (illemhely viszont még mindig nincs), Salánkon szépen rendbe szedték a vasútállomás területét, újraindították a vasúti turizmust, s ezúttal komoly tervezet is készült annak felfejlesztésére.

A Kirovohrad megyei Hajvoronból egy 1950-es építésű, de működőképes, német gyártmányú gőzmozdonyt hoztak ide a turisták szállítására, július 28-án a turistavonat megtette első próbaútját Salánktól Nagyszőlősig, augusztus 4-én pedig – Nagyszőlősön – ünnepélyes keretek közt felavatták a turistavonatot. Az ünnepségen Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója kifejtette, miszerint a turistavonat eleinte Nagyszőlős és Komlós közt fog közlekedni, augusztus 9-től viszont már Ilosváig is felmegy.

A későbbiekben pedig egészen Kovácsrétig felújítják a vasúti pályát (emellett az ilosvai és a kovácsréti vasútállomást is), s a jövőben két szerelvény fogja szállítani a vasúti turistákat: az egyik a Nagyszőlős–Ilosva, a másik pedig az Ilosva–Kovácsrét szakaszon. Emellett kiadványt szándékoznak kinyomtatni a Borzsa-völgyi vasút történelméről, miként is működött az osztrák–magyar, a csehszlovák, a magyar, a szovjet és eddig az ukrán érában.

A berlini Sebastian Trolle, a Borzsa-völgyi vasúti turizmus projektjének a kidolgozója, az ukrán infrastrukturális miniszter tanácsadója pedig elmondta, hogy három teher- és három személykocsit hoznak Svájcból a kisvasútra, s az elkövetkező öt év során a keskeny nyomtávú vasútvonal mindegyik állomásán éttermet és szállodát építenek fel, hogy vonzóbbá tegyék a kisvasutat a turisták számára.