A ferihegyi ürgeállomány igen értékes, nemcsak biológiai, hanem pénzügyi szempontból is. Egy-egy ilyen föld alatt élő rágcsáló eszmei értéke nem kevesebb, mint 250 000 forint. Szerencsére a budapesti repülőtéren az ürgék igazi menedékre találtak, ahol megfelelően gondoskodnak is róluk, létszámuk pedig meghaladhatja az 1000 példányt is.
Bár most még javában 28-30 fokot mutatnak a hőmérők, az ürgék már a télre készülnek. Elsőként az idős hímek mennek aludni. Ezek a példányok akár már augusztus második felében visszahúzódnak a járatrendszerük végén található puha, bélelt fészekbe. Azért ők az elsők, mert nekik egész nyáron nincs más dolguk, csak enni és hízni, így náluk alakul ki leghamarabb a túléléshez szükséges zsírszövet. A hímek ugyanis az utódok nevelésében egyáltalán nem vesznek részt. Őket követik az idősebb nőstények, majd legkésőbb, szeptember végén, októberben az idén született fiatalok is téli álomba merülnek.
Minden ürgének saját járatrendszere van, amely több méter hosszú lehet (találtak már 8 méterest is), és több mint egy méter mélyen hatolhat a felszín alá. Az ürge ennek végében készíti el „hálószobáját”, ahol biztonságosan átvészelheti a telet. A téli álom során az ürgék hibernálják magukat, testhőmérsékletük jelentősen lecsökken, körülbelül 5○C fokra esik vissza, szívük pedig percenkét csak néhányat dobban. Megfigyeltek olyan példányt is, amelynek testhőmérséklete kicsivel nulla Celsius fok alatt volt, de tavasszal minden további nélkül ismét magához tért.
A nagyobb hazai ürgeállományokat a természetvédelmi szakemberek úgynevezett forráspopulációként tartják számon, ilyen a ferihegyi ürgeállomány is. Ezekről a gyepes pusztákról telepítenek át ürgéket olyan, főleg nemzeti parkok kezelésében lévő területekre, amelyek megfelelőek nemcsak az kisemlősök túléléséhez, hanem ismételt elszaporodásukhoz is.
„A forgalom kiszolgálásához folyamatosan fejlesztjük a repülőteret. A beruházásaink megkezdése előtt, mint amilyen a nemsokára induló Cargo City fejlesztése lesz, természetvédelmi szakemberek bevonásával befogjuk és áttelepítjük a fokozottan védett ürgéket egy-egy nemzeti park területére. Így is érvényesítjük a repülőtéren a természetvédelmi szempontokat; hozzájárulhatunk egy fokozottan védett állatfaj hosszú távú megőrzéséhez.” – mondta Szarvas Gábor a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója.
A Budapest Airport gyepterületein minden évben felmérik a kutatók az ürgepopulációt, sőt, még a gyepet alkotó növényfajokat is listázzák, hogy nyomon követhessék az élőhely esetleges változásait.
