A nagyszabású, merész vállalkozás része Csehország távlati területfejlesztési tervének, amelyet 2009 nyarán fogadott el a cseh kormány. Az állami kézben lévő Víziutak Igazgatósága (RVC) a napokban egy szakértői tanulmányt rendelt meg, amely részletesen és konkrétan megvizsgálja a gigantikus csatorna megépítésének lehetőségeit.

"Alapvető megvalósíthatósági tanulmányról van szó, amely nemzetközi méretekben és összefüggésekben vizsgálná meg témát" - közölte Václav Straka, az RVC szóvivője. A projekt Csehország összes szomszédját, tehát Ausztriát, Szlovákiát, Lengyelországot és Németországot is érinti.

A várhatóan mintegy hatmillió koronába - mintegy 66 millió forintba - kerülő tanulmány főleg arra fogja keresni a választ, hogy egyáltalán reális-e az elképzelés, illetve milyen hatással lenne a környezetre, s milyen gazdasági hozománya lenne.

Az elképzelés továbbra is élvezi a cseh közlekedési tárca támogatását. "Ez egy olyan lehetőség, amelyet feltétlenül meg kell őriznünk a jövő generációi számára" - állítja a minisztérium.

A Víziutak Igazgatósága szerint a csatorna, ha megvalósulna, egyebek között környezetkímélő teherszállítást tenne lehetővé Közép-Európa és a tengerek között, szárazság esetén vizet biztosítana az öntözésre, míg máskor árvízvédelmi funkciót töltene be, és villanyáram termelésére is felhasználható lenne.

A Duna, az Odera és az Elba folyó összekapcsolásának gondolata először a 18. század végén bukkant fel, majd a 19. század végén megjelentek az első konkrétabb elképzelések, vázlatok is. Most, újabb több mint száz év elteltével a szakértők az elképzelés megvalósításának a lehetőségeit is részletesen meg fogják vizsgálni.