A teljes e-roller állományból mintegy 5 ezer közösségi rollert működtető Lime felmérése szerint a fővárosban ezeket az eszközöket leginkább a belvárosban használják, különösen a tömegközlekedési csomópontoknál népszerűek, és átlagosan 8-11 percig közlekednek velük, derült ki szerdán az MTI-nek küldött közleményből.

A felhasználók 41 százaléka az e-roller és a tömegközlekedési eszközök kombinációját részesíti előnyben, ezzel megoldva az "első és utolsó kilométer" megtételét - az állomás vagy a buszmegálló néha 15-20 perc sétára is lehet, és erre gyaloglás helyett gyorsabb a pár perces rollerezés.

A közlemény idézi Kárpáti Andrást, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökét, aki elmondta: az e-rollerek különösen hasznosak a városi autóforgalom okozta terhelés csökkentésében és a parkolóhelyek felszabadításában. Az alternatív közlekedési lehetőségek, köztük az elektromos roller és az ehhez szükséges infrastruktúra megfelelő elérhetősége egyre több embert késztethet arra is, hogy saját autó helyett az e-rollert válassza, megspórolva ezzel a gépkocsi fenntartási kiadásait. Részben ezt támasztják alá a felmérés adatai is: felhasználóik 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a rendszeres e-rollerhasználat miatt gyakrabban választják a tömegközlekedést és kevésbé támaszkodnak autóikra.

Kárpáti András hozzátette:

sokaknak a megosztott rollerek jelentik az első lépést: gyakori, hogy a pozitív közösségi rolleres tapasztalatok alapján vásárolnak maguknak saját használatú eszközt.

Az adatok alapján - a fővároshoz képest - vidéken a megosztott e-rolleres utak rövidebbek, jellemzően 6-9 percesek, célhoz kötöttebbek és funkcionálisabbak, valamint kiemelten népszerűek éjszaka, mivel a legtöbb vidéki városban nem elérhető éjszakai közösségi közlekedés.

A témáról itt írtunk korábban:

A tapasztalatok szerint legtöbben délután 15 és 19 óra között használják a megosztott rollereket, de egyes városrészekben már a kora reggeli óráktól egészen délután 2-ig jellemzően nagy az utak száma. Az esti órákban a kulturális programok és egyéb szórakozási lehetőségek közelében magas a használat.

A felmérés szerint a legtöbb felhasználó a 20-34 éves, a rollerezők közel 30 százaléka nők, és utóbbiak aránya folyamatosan emelkedik.

A közösségi rollerek használóinak többsége helyi lakos, a turisták aránya kevesebb mint 30 százalék.

Varga Denise, a cég operációs vezetője a közösségi rollerekről elmondta, hogy túlnyomó többségük 25 kilogramm feletti, így az új szabályozás szerint rendelkezniük kell kötelező biztosítással.

Úgy vélte, az új KRESZ-szabályozás bevezetése is elősegítheti az e-rollerek hatékonyabb integrációját a közlekedési rendszerbe: azáltal, hogy kategorizálják és szabályozzák az e-rollerek használatát, hozzájárulhatnak a biztonság növeléséhez és a közlekedési rend fenntartásához.

A Jövő Mobilitása Szövetsége közölte azt is, hogy az elmúlt időszakban kissé megtorpant az e-rollerek számának növekedése, amit a szakértők azzal magyaráznak, hogy a felhasználók egyelőre nem tudják, hogy milyen közlekedési eszköznek minősülnek majd a rollerek, és milyen szabályozás fog rájuk vonatkozni.

A tájékoztatás szerint a szövetség aktívan részt vesz a KRESZ-módosítás előkészítésében, és várakozása szerint a helyzet tisztázódásával 20-30 százalékos növekedés várható az e-rollerek számában.