A szeptember 23-i sikertelen árverést követően ismét értékesíteni próbálja a kunmadarasi önkormányzat a volt katonai repülőteret. Az összes kapcsolódó ingatlannal eladásra kínált bázis kikiáltási ára 4 milliárd forint.
Márki Sándor, Kunmadaras polgármestere a Napi Turizmusnak elmondta: a korábbi árverés a jelentkezésre adott túl rövid határidő miatt volt sikertelen. A nagykunsági település polgármestere tájékoztatott: amennyiben az egykori szovjet katonai bázis vevőre talál, cargo reptérként képzelnék el annak jövőbeli működését. Csak második körben gondolkodnak személyi, a közeli Tisza-tó térségébe irányuló személyi forgalomban.
Ha...
Kérdésünkre, hogy a két működő nemzetközi repülőtér - Debrecen és Ferihegy - között fekvő Kunmadarason van-e létjogosultsága egy jelentős repülőtér fejlesztésnek, Márki Sándor igennel felelt, felhívva a figyelmet arra, hogy Kunmadarason van hely terjeszkedni a bázis 750 hektárnyi területén, így ipar is megtelepülhet a reptér szomszédságában. A polgármester tájékoztatott: van már egy-két komoly érdeklődő a bázis iránt.
Ha elkezdődik a fejlesztés, 3 éven belül megindulhat a forgalom a teherbázison. Túl a „ha sikerült eladni" feltételén persze marad még egy kérdőjel: jóvá hagyja-e a szomszédos Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága a repülőtér fejlesztését? A polgármester úgy látja, kedvezően bírálhatja el a nemzeti park a fejlesztés terveit.
A magyar sugárhajtású repülés bölcsője
A kunmadarasi repülőteret 1943-44-ben a megszálló németek kezték el építeni, majd szovjet tábori reptérré lett. 1945-1950. között használaton kívül helyezték. 1950-1956. között magyar katonai repülőtér volt, 1956-tól 1991-ig üzemelt szovjet katonai légi bázisként. Értesülések szerint atomfegyvereket is tároltak itt, Nagykunság peremén. A bázison kezdődött a magyar sugárhajtású repülés 1951-ben. A szovjetek által teljesen lecsupaszítva hátrahagyott bázist, hosszas tárgyalásokat követően 2003 januárjában kapta meg Kunmadaras önkormányzata térítésmentesen a magyar államtól.