A péntek reggeli rendezvényt Radó András kommunikációs igazgató nyitotta meg. Mint elmondta, a légitársaság sikerrel vette az elmúlt téli hónapokat, noha a napi operációban komoly kihívásokkal kellett megküzdeniük.

Majd Váradi József elnök-vezérigazgató számolt be az elmúlt év adatairól, teljesítményeiről és betekintést engedett a vállalat idei stratégiájába, terveibe. Elmondta, a Wizz Air számára 2025 mérföldkőnek számított, hiszen elérték a 250 repülőgépes flottát, hálózatuk ma már mintegy 1000 útvonalból áll, és a cégük Európa egyik legdinamikusabban fejlődő légitársaságává vált.

Váradi hangsúlyozta: a Wizz Air erőssége

a megbízhatóság, a kiterjedt útvonalhálózat, valamint az, hogy Közép- és Kelet-Európában piacvezető szerepet töltenek be.

A folyamatos bővülés egyik friss példájaként azt is megemlítette, hogy Izrael irányába ők nyitottak újra a legkorábban, amikor a körülmények lehetővé tették.

A vállalat saját pozicionálása szerint a Wizz Air a világ egyik legbiztonságosabb légitársaságai közé tartozik – ezt a géppark és a személyzet felkészültsége szempontjából külön is kiemelték. Emellett a társaság a világ egyik legfiatalabb flottájával repül, az Airbus A321neo típus egyre dominánsabbá válik gépparkjukban: elhangzott, hogy két éven belül lényegében minden, jelenleg a hajtóműproblémák miatt földön lévő gépük ismét forgalomban lesz, amint az Airbus megoldja gépeik kényszerű leállítását.

Elhangzott az is, hogy a légitársaság a fogyasztói szokásokhoz is igyekszik igazodni: a hálózatukat és a kapacitásokat úgy alakítják, hogy

egyszerre tudják kiszolgálni a családos utazókat, a nyaralókat, a városlátogatókat, az üzleti utazókat és a vendégmunkásokat.

Magyarország: 7,4 millió utasszám után jöhet a 8,3 milliós cél

Elhangzott az is, hogy a magyar piac továbbra is kiemelt területnek számít a vállalat stratégiájában. 2025-ben 7,4 millió utas repült a Wizz Airrel Magyarországról, 2026-ra pedig már 8,3 milliós utasszámot várnak – és a társaság szerint ez már egyértelműen piacvezető ambíció.

A légitársaság Magyarországról 87 útvonalat kínál, és a bővüléssel párhuzamosan idén 330 új munkatárs felvételét tervezik.

Új járatnyitást is bejelentettek: Budapest–Szófia útvonalon július 3-tól heti négyszer indulnak járatok. A bolgár fővárost „feltörekvő piacnak” nevezték, amely a city break és az üzleti forgalom szempontjából is egyre érdekesebb célpont.

Munkaadóként is erős: 10 ezer dolgozó, budapesti bázisok

A Wizz Air a tájékoztatón az elnök-vezérigazgató a munkáltatói jelenlétét is hangsúlyozta. Jelenleg 10 ezer alkalmazottjuk van, több mint 100 országból, és 1500 munkatárs Magyarországról érkezik. A cég saját megfogalmazása szerint ők ma a legnagyobb légiközlekedési munkaadók idehaza.

Budapesten működik egy világszínvonalú kiképzőközpont korszerű szimulátorokkal (a társaságnak Rómában is van hasonló bázisa), emellett budapesti központi irodájukban 600-an dolgoznak. Magyarországon zajlik többek között a könyvvitel és több digitális fejlesztés is, illetve itt képzik a WAPA program keretében a jövő pilótáit.

A légügyi cég a sportszponzorációt is tudatos brandépítési eszközként kezeli. Példaként elhangzott a Wizz Air Félmaraton, valamint a magyar labdarúgó-válogatott és az olimpiai csapat támogatása.

Kérdések - válaszok: 80 millió utas, hajtóműválság, AI, Starlink

A sajtóesemény második felében több konkrét téma is előkerült.

Utasszámok: a vállalat szerint 2026-ban, naptári évre vetítve reálisan elérhető a 80 milliós utasszám, és továbbra is „programozott növekedési pályán” vannak.

Hajtóműproblémák: Váradi József kérdésünkre válaszolva megerősítette, hogy a hajtóműgondok komoly extra költségeket okoztak, emiatt átalakították a hálózatot, és plusz 40 hajtóművet is beszereztek. A kompenzáció – saját értékelésük szerint – nagyjából a költségek felét fedezi. A veszteséget „néhány százmillió eurós” nagyságrendűre tették. A csúcsidőszakban 47 gépük állt a földön, jelenleg 33 – a cél pedig az, hogy 2026 végére a teljes flotta ismét repüljön.

Kisállatok a fedélzeten: szintén kérdésünkre válaszolva az elnök-vezérigazgató azt mondta, bár tisztában vannak a növekvő utasigényre ezzel kapcsolatban – ennek ellenére egyelőre nem terveznek változtatást.

Starlink wifi: előbb-utóbb napirenden lehet, de a beépítés technikai kompromisszumokkal jár (például többletsúlyt jelent). A cég tapasztalata szerint az utasok jellemzően nem akarnak külön fizetni a wifiért, ezért a modell újragondolást igényel.

Nyári késések: Váradi szerint a nyári működés kulcsa most nem a személyzet, hanem a repülőgép-kapacitás. Jelenleg több gépük szállítás alatt áll, és a nyárra várhatóan érkezik némi tartalékkapacitás, ami segítheti a menetrendszerű teljesítést.

Customer First és menetrendtartás: a légitársaság célja, hogy stabilan működő, jól teljesítő európai szereplő legyen, és hangsúlyozták: nem akarnak járatokat törölni, az első számú prioritás a menetrend betartása.

AI-fejlesztések: a vállalat AI-t használ az árazásban, és a napi operációban is egyre nagyobb szerepet kap az automatizáció.

„Durván elmenedzselt projekt” – Váradi keményen bírálta a Budapest Airportot: A sajtótájékoztató egyik legmarkánsabb része a budapesti repülőtér fejlesztéseinek ügye volt. Váradi József szerint a Budapest Airport kapacitását és az ország lehetőségeit „durván elszámolták”, és úgy fogalmazott: a 3-as terminálról már tíz éve dönteni kellett volna. A vezérigazgató szerint, ha a terminál kapcsán most 2030-as átadással számolnának, az könnyen lehet, hogy a valóságban 2035-ig sem történne meg. Úgy látja, a késlekedés komoly problémákat vetíthet előre, és megjegyezte: a kapacitásgondok nem csupán budapesti sajátosságok – más nagy repterek, például London is hasonló kihívásokkal küzd.

Globális célok – top 10 és 150 milliós álomhatár: A Wizz Air ma a világ 16. legnagyobb légitársasága, és Váradi szerint néhány éven belül a globális top 10 elérhető. A hosszabb távú célok között továbbra is szerepel a 150 millió utas, és a vezérigazgató szerint az inkább időzítés kérdése, hogy ez 2030-ban vagy 2035-ben teljesül. A cég növekedési pályáját ugyanakkor az elmúlt években több sokk is átírta – a koronavírus-járvány, a háborús és geopolitikai feszültségek, valamint a hajtóműválság –, az elnök-vezérigazgató mégis abban bízik, hogy a flottastabilizációval és a kapacitásbővítéssel újra gyorsulhat az előretörés.