Repülési szégyen, gig gazdaság, VR-szemüveg

A 15 küldőpiacra való ráhangolódás jegyében Puczkó László, a Xellum Kft. ügyvezetője először a világ leisure és corporate szegmensének utazási szokásait mutatta be. A neves  turisztikai szakértő szerint a most még csak marginálisnak tekinthető trendek komolyan meghatározhatják a későbbiekben utazási szokásainkat.

A szakember úgy véli, a repülési szégyen kérdése hamarosan megkerülhetetlenné válhat, hiszen ez ma egyre  fontosabb hashtag téma a közösségi médiában. Ami egy új szemlélet, az utazási ipart bűnbaknak, károsnak, bolygóellenesnek állítja be.

A szakember felhívta a hallgatóság figyelmét egy új munkavállalói szegmensre is, az ún. gig gazdaság résztevőire, akik projektekben vesznek részt, eszerint néhány hónapig intenzíven dolgoznak, majd több hónapos szabadságukat akár családos utazással töltik. Az USA-ban már a lakosság 20 százaléka ilyen, vagyis igény szerinti munkavállaló. A gig gazdaság szereplőinek 63 százaléka az Y-generációból kerül ki. Mindez teljesen más, újszerű utazásbefolyásoló kommunikációt igényel a szolgáltatók részéről mint a hagyományos, nyáron nyaraló munkavállalók megszólítása.

Puczkó László gondolatébresztő bevezetőjében kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia előretörése miként befolyásolhatja az utazási szakma életét, milyen készségeket kell elsajátítanunk a sikeres működéshez a következő 5-10 évben. Rámutatott, hogy az egyes régiók és nemzetek piacai nem homogének. Nem vehetők egy kalap alá például az ázsiai utazók, de még egy brit piacon is egymástól különböző módon kell megszólítani  egy skót vagy egy walesi vendéget. 

Elmondta még, hogy a VR- technológia térnyerése kihívást jelenthet a globális turizmus számára, hiszen ha mindent a szemünk elé tudunk varázsolni a világ bármely pontjáról akár illatokkal, ízekkel kiegészítve az élményt, marad-e létjogosultsága odautazni, hogy mindezt a valóságban átéljük? A szakember szerint szerencsés, ha egy országnak van legalább egy olyan látványossága, vonzereje, amely csak ott található és egyedi. Elmondta azt is, léteznek olyan kognitív problématérképek, amelyek feltárják, hol csúszhat el a döntéshozatal. Kiemelte például az IKEA-típusú döntéshozatalt, amely azt jelenti, hogy termékünket  jóval magasabb kategóriába soroljuk, mint amilyen valójában. Fontos trendet vetíthet előre a szakember szerint, hogy az Instagramon eltüntették a like lehetőségét, arra reagálva, hogy a pozitív megerősítés súlyos pszichés függőséget és egyéb mentális problémákat idézhet elő a felhasználókban. Mindez felveti a kérdést, mi lesz akkor a likevadász influenszer marketinggel? Zárásként kiemelte, fontos, hogy kitaláljuk, mi adja el országunkat az adott piacon. Irigylésreméltó példaként említette a Qatar légitársaság hirdetését, amely magyarországi járatát egy zserbószeletkékből épített Rubik kockával reklámozta. 

Skandinávia: kicsi a bors, de erős

A skandináv piacokon szerzett tapasztalatait Vándor Andrea, a skandináv vendégek beutaztatására szakosodott Bellanor Tour képviselője osztotta meg a hallgatósággal. "A skandinávok magas életszínvonalon élnek, a három északi ország a bolygó legboldogabbnak tartott államai, lakosságuk a leginkább környezettudatosak az egész Földön, városaik mindig legek ebből a szempontól, természetszeretet és végtelen természettisztelet jellemzi őket, olyannyira, hogy rénszarvasaikra a forgalmas utak mentén láthatósági mellényt adnak.  Az összesen 21 milliós lakosú három ország: Dánia, Svédország és Norvégia viszonylag kisméretű, de annál jelentőségteljesebb piac. Magasak ugyanis a jövedelmek, amelyekből nagy százalékban áldoznak utazásra. Évente 3-4-szer kerekednek fel  5-6 hétre.

Sokkal többet költenek a világátlagnál és már attól boldogok, ha az úti célba érkezve süt a nap. A digitális érettség magas szintje jellemzi a piacot kortól függetlenül. 10-ből 8-an online kereséssel kezdik útjuk tervezését, a személyes ajánlásnál 2-szer több az online keresés, videót is néznek sokan az információgyűjtéshez.

A skandinávok legnagyobb csoportjának, 51 százaléknak elsődleges szempont a döntésben a legolcsóbb ajánlat megtalálása, a következő fontos szempont a biztonság és a személyes kapcsolattartás, a harmadik legnagyobb csoport, főként a dánok pedig a luxust keresik, brandfüggők és szeretik a kényeztetést.

Az 50-60 éves korosztályból utaznak a legtöbben, és a 35-40 évesek generációja a legjobban fejlődő piac. A skandinávoknál az árösszehasonlító oldalak a legnépszerűbb utazási online felületek. A legnépszerűbb foglalási csatornák a  légitársaságok oldalai és csak azok után következnek az OTÁ-k. Mindössze a lakosság 3-4 százaléka foglal irodáknál. A hűségprogramok nem jelentenek befolyásoló tényezőt a választásban. A skandináv vendég előre tervez, és előre is szeretné ismerni az összes költséget. Praktikusak a kommunikációban, a szálláshelyen a 3-4 csillagos kategróriával beérik, de például az éttermi szolgáltatásokban keresik a magas színvonalat.

Fontos megállapítás, ha találnak megfelelő olcsó, direkt járatot jönnek, de ha az megszűnik, elmaradnak. A seniorok értékelik, ha a saját nyelvükön zajlik az idegenvezetés. A családok jóval előre terveznek az iskolai szünetek miatt,  fontos számukra a kényelem, a direkt járatokra többet áldoznak, az ismert brandeket veszik igénybe és visszatérő vendégek. 

A világon szinte egyedülálló módon a svédek az egyetlenek,  akik komolyan veszik, hogy utazásukkal és elsősorban a repüléssel ne járuljanak hozzá a klímaváltozáshoz. 2018-ban fél millióval kevesebb útra mentek a svédek és 4 százalékos visszaesés történt a légiközlekedésben kimondottan a  repülési szégyen miatt. A svédek 35 százaléka a klímatudatosság  jegyében kevesebbet is tervez utazni a következőkben. Jelenleg  repülővel 65 százaléka utazik, 20 százalékuk autóval és 3 százalékuk vonattal. Ez az arány bizonyára változni fog, mivel a svédek azt tervezik, hogy akár 1000 kilométeres távolságba is inkább a szárazföldön indulnának mint a levegőben. A svédeket még a szokatlan meleg nyarak tartják otthon az utóbbi időben. Számukra egyébként Spanyolország, Dánia és Németország az első számú úti célok. Magyarország tavaly az első 20 legfontosabb úti céljuk között volt. 

A norvégok leggyakrabban közelebbi célpontokra utaznak, kedvelik a hétvégi látogatásokat európai nagyvárosokba. Tisztán látszó trend, hogy egy-egy terroresemény hirtelen nagy visszaesést okoz, de egyre gyorsabban áll helyre a norvég emberek bizalma egy-egy ilyen támadást elszenvedő úti cél iránt. A norvégokra nem jellemző a flight shame, a Trump-hatás viszont igen: elkerülik most az USÁ-t. London a brexit-bizonytalanság miatt az elmúlt év során elsőszámú úti cél volt, hogy még addig meglátogassák, ameddig a jelenlegi feltételek adottak. Egyébként Grand Canaria és Thaiföld még a nagy favorit. A norvégok 81 százalék utazik, évente akár 4 hetet is, egy hosszabb és több rövidebb alkalmával. Budapestre  tavasszal és ősszel érkeznek, és az alacsony árak, a gasztronómiánk és borkultúránk a fő vonzerők számukra", mondta a skandináv szakértő, Vándor Andrea.

Csehország: Melegvíz imádat, baby-boom utazók, szerethető vendég

Szirányi András 16 éve él Csehországban, jelenleg az Akomo.hu csehországi képviselője. Előadásában beszélt arról, hogy 30 éve a határok megnyílásával hasonló fejlődési ívet kezdett és jár be a cseh kiutazás, mint a magyar. 10 milliós országként a 45 millió vendégéjszakaszám a kiutazás területén tekintélyes szám. Horvátország mindig is első számú úti célja volt és marad a cseheknek, hazánk jelenleg a 9. helyet foglalja el a rangsorban. Magyarország számára pedig már három éve a 3. legnagyobb küldőország északi szomszédunk.

Masszívan közelít afelé a cseh piac, hogy hazánkban elérje az egymilliót a vendégéjszakák száma. Ráadásul a csehek viszonylag hosszan tartózkodnak nálunk, mintegy 3 napot és szerethető, kellemes vendégkategóriát képviselnek. "Első, második és akár harmadik számú termékcsoportjuk a wellness és az egészségturizmus. Pedig náluk is vannak szép számmal fürdővárosok, azonban ezekben mindössze egy dolog nincs: melegvíz. Ahol viszont van, ott medence nincs, ilyen Karlovy Vary. Szívügyük még a tekerés, hozzánk is elhozzák a biciklijüket. Jó vásárlóerőt képviselnek és főként a fővárosban magasak az átlagkeresetek.

Még mindig hatalmas a gyerekes családok aránya az utazóközönségben, jelenleg egy baby boom-nak vagyunk tanúi, hiszen a "cseh Ratkó-korszak" gyermekeinek most születnek vagy nemrég születtek az unokái. A csehek a kényelmesen ücsörgést, pihenést, kikapcsolódást kedvelik utazáskor, rajonganak a magyar gasztronómiáért és a magyar borokért. Éves sör fogyasztásuk átlag 140 l/fő, ezért ha tartunk jóféle cseh sört, nyert ügyünk van.

Kevéssé poblémás vendégek, de fontos, hogy érezzék a személyes törődést. Mivel otthon a vendéglátásban nem ugrálják körül őket, a magyar vendégszeretettel hamar belophatjuk magunkat a szívükbe. Hiányos nyelvtudásuk miatt nagyra értékelnek bármilyen cseh nyelvű tájékoztató anyagot, esetleg applikációt. Televíziót előszeretettel néznek és 1-2 cseh tévécsatorna óriási öröm a számukra. Erkélyre ruhaszárítót előszeretettel applikálnak fel. Szeretik, ha van hűtő a szobában, hogy a hozott elemózsiájuk ne romoljon meg. Az ár-érték arány fontos számukra, a tervezésnél igyekeznek minimalizálni a költségeket, de a helyszínen bátrabban költenek. Jó eredményeket tudunk elérni egy-egy egyedi ajánlattal náluk, amely nem köszön vissza az OTA-kon" - összegezte tapasztalatait a szakember.

Kína: kevés szabadság, Budapest számukra nem monodesztináció

Kína tavaly már bekerült hazánk TOP10 küldőországa közé, és bár még nem állnak rendelkezésre végleges adatok, de év végéig a turistaszám várhatóan meghaladja a 250 ezret – holott a közvetlen sanghaji összeköttetés csak a nyár közepén indult el. Idén azonban már heti 11 járat közlekedik Kínába, és bár a Shanghai Airlines a koronavírus miatt március végéig felfüggesztette hsziani és csengtui összeköttéseit, de minden remény megvan arra, hogy Kína néhány éven belül bekerül a TOP5 küldőpiac közé, mondta el Hont András, a Cheng Marketing ügyvezetője. Kifejtette tovább, hogy a kínaiak naponta átlagosan 300 eurót költenek, de a rendelkezésükre álló szűkre szabott szabadság idejébe kell belezsúfolni az európai utazást, így szeretnének több országot is bejárni. A nekik szóló információkat célszerűbb saját nyelvükön átadni, és mivel Kínában nincsenek jelen a globális közösségi médiák, a szolgáltatóknak a helyi felületeken kell elérniük a potenciális vendégeket.

Hóka Péter, a Miki Travel ügyvezetője hozzátette, a kínaiak – és más ázsiai országok turistái - számára Magyarország még nem monodesztináció, és a szekunder vidéki helyszínek sem elég vonzóak számukra. Ugyanakkor a Budapestre érkező kínai járatok száma már meghaladja a bécsi és prágai forgalmat, így további dinamikus fejlődés várható. A kínaiak jellemzően csoporttal érkeznek, így a kínai kormány döntése a csoportos utak leállításáról is alapvetően a koronavírus terjedésének megfékezését szolgálja.

Dél-Ázsia: Gyorsan fejlődő kis tigrisek, a vallás mindenek felett

A Thaiföld, Vietnam, Malajzia, Indonézia, Szingapúr és a Fülöp-szigetek alkotta régió összességében egy 500 millió fős küldőterület, ami nagyjából Európa lakosságszámának felel meg, de gazdasági ereje kontinensünkének mindössze harmada, mondta el Hóka Péter, aki Dél-ázsiai beutaztató irodát vezet. A hazai beutazások számában azonban ez a régió évente stabil évi 30 százalékos növekedést mutat (bár igen alacsony bázisról indult), és lassanként megközelíti a japán vendégek számát.  A gazdaság erősödésével azonban egyre többen engedhetik meg maguknak a külföldi utazást a térségben, ám az utak szervezésénél figyelembe kell venni a vallási különbségeket a muszlim Indonézia és Malajzia, a keresztény Fülöp-szigetek, az ateista Vietnam, a buddhista Thaiföld és Szingapúr között.

A délkelet-ázsiai turisták jellemzően közel-keleti átszállással érkeznek, a kevés évi szabadság miatt 3-5 országot érintő útvonalat járnak be, 30-40 fős csoportokban, mindig saját túravezetővel. Az utazási csomagot az agent állítja össze, ő foglalja a repülőjegyet is, az európai foglalásokat a globális tour operatorok végzik. És míg a Fülöp-szigetekiek zarándokturistaként akár 14-21 napot is maradnak  Európában, az indonézek 8-16, a vietnámiak és a thaiföldiek 9-12, a szingapúriak 9-10 napot töltenek itt. A helyi ünnepnapokkal megtoldott szabadságok miatt a szezonalitás is nagyon jellemző: a kínaiak újévkor (január-febuárban), a malájok április-májusban és szeptember-októberben, a szingapúriak november-decemberben, a thaiföldiek áprilisban, az indonézek június-júliusban, a fülöp-szigetekiek karácsonykor és katolikus ünnepekkor utaznak a legtöbbet. Ez utóbbiak a legnyitottabbak az új ízekre, a többi nemzet turistái ragaszkodnak saját, jól ismert ételeikhez és bonyolult étkezési preferenciákkal érkeznek.

India: erősödő középosztály, Bollywood ereje meghatározó

Bár India lakosságszáma meghaladja az 1,3 milliárdot, az utazás szempontjából azonban csak a nagyjából 300 milliós középosztállyal lehet számolni. Ebből a rétegből jelenleg 15 millióan utaznak külföldre, de számuk 10-20 éven belül eléri az 50 milliót – mondta Révai-Bere Norbert szakértő, volt mumbai főkonzul. A dél-ázsiai ország azonban épp annyira sokszínű, mint Európa: az indiai tagállamok mindegyikében más-más szokásokkal és nyelvekkel találkozunk, ráadásul a vallásilag is rendkívül különböző népesség sokszínűsége az utazási szokásaikat is meghatározza. Delhi ugyan a politikai főváros, de Mumbai, Kalkutta, Chennai, Bangalore is fontos gazdasági központok, így ezek a több milliós lakosságú városok is komoly küldőpiacot jelentenek. A világ filmiparának jelentős központja Bollywood, de számos további indiai metropoliszban is működnek stúdiók, a mozi pedig a turizmus szempontjából is meghatározó. Will Smith-hez hasonlóan ugyanis az indiai sztárok is hírét vihetik országunknak. Erre már korábban is volt példa, de az utóbbi néhány évben az indiai filmesek ismét felfedezték Magyarországot és több film forgatására került sor hazai helyszíneken, miközben széles tömegekhez eljutó reklámfilmek is készültek már Budapesten.

Ma mintegy 2,5 milliárd dollárt meghaladó értékű indiai befektetés van Magyarországon, és ezzel az üzleti utazások száma is egyre jelentősebb. Számos cég ráadásul előszeretettel küldi több száz fős csoportokban dolgozóit európai incentive utakra – és itt hazánk már monodesztinációként is megjelenik.

Magyarország promóciójában érdemes a kulturális kapcsolatokra is támaszkodni, hiszen számos honfitársunk ismert Indiában: Körösi Csoma Sándor, Germanus Gyula orientalista, Baktay Ervin indológus mellett Budapesten született Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet alapítója, Rabindranath Tagore Nobel-díjas költő pedig Balatonfüredhez köthető.

Ma évi 50-60 ezer indiai érkezik hazánkba, akik többségében az angolul beszélő középosztályt képviselik, így egyszerű a velük való kommunikáció. Az étkezésre azonban oda kell figyelni, és nem csupán azért, mert a hindu és az iszlám előírások különböznek, hanem mert náluk a vegetarianizmus nem csupán a hús, hanem a tojás elhagyását is jelenti.

Öböl-menti országok: Komoly utazási kultúra, nagycsaládos érkezés

A Szaúd-Arábia, Omán, Egyesült Arab Emirátusok, Katar, Bahrain és Kuwait alkotta Öböl-menti országok turistái átlagosan 6 és félszer többet költenek, mint egy átlag európai turista, 10-ből heten a tágabb értelemben vett családdal érkeznek kontinensünkre, és évente többször is útra kelnek, hosszabb (akár egy hónapos) vagy rövidebb vakációra, bár Európában átlagosan 7-10 napot töltenek. Az utazási döntéseket többnyire a nők hozzák meg, és úti cél kiválasztásánál fontos szempont, hogy elegendő szórakozási, kikapcsolódási és vásárlási lehetőség legyen. Elvárják a magas színvonalú kiszolgálást és minőséget, a kiemelt figyelmet, az udvariasságot és a biztonságot – mutatott rá Czunyi Tímea, a térség szakértője.

A szállodáknak érdemes odafigyelniük arra, hogy sertéshúsmentes kínálatra felhívják a figyelmet és ezen ételeket fizikailag is elkülönítsék, ne érintkezzenek kolbásszal, szalonnával. Szintén érdemes széles alkoholmentes választékot ajánlani, a minibárt lelakatolni vagy kiüríteni, és nagyra értékelik, ha a szállodai szobában jelekkel betájolják számukra Mekkát, esetleg külön imahelyet biztosítanak számukra. Legyen a recepción elérhető imakönyv és imaszőnyeg, a szobaszerviz pedig non-stop álljon rendelkezésre – különösen Ramadán idején.

Az Öböl-országok turistáinak 40 százaléka utazási irodákon keresztül érkezik, és a multidesztinációs körutak preferálják. Fel kell azonban készülni arra, hogy sokszor, akár még az utolsó pillanatban is kérhetnek változtatásokat a vendégek vagy az irodai partnerek, és a vízummal kapcsolatban is lehetnek nehézségek.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi média a térségben nagyon komoly erőt képvisel, a legnépszerűbb kommunikációs csatornák pedig a Whatsapp és a Messenger, amelyek a privát és az üzleti életben egyaránt fontos szerepet töltenek be.