Az Egyesült Királyság távozása után mindössze két, viszonylag kisebb uniós államban - Írországban és Máltán - marad hivatalos nyelv az angol. Bizonyos, nem francia anyanyelvű tagországok, például Lengyelország, Olaszország vagy Csehország pedig különösen szeretnék, ha a globális "lingua franca", vagyis közvetítőnyelvi státussal rendelkező angol lenne egyértelműen az EU-n belüli kommunikáció elsődleges nyelve - írta a Politico.

Az angol már hosszú idő óta az Európai Unió első számú munkanyelvének számít, a folyamat különösen a kelet- és közép-európai államok felvétele után gyorsult fel, amelyekben a francia kevésbé volt elterjedt, mint Nyugaton. Sokan azonban nem nézik ezt jó szemmel, ezt jól mutatja az is, hogy Philippe Léglise-Costa, Franciaország EU melletti nagykövete nemrég kisétált egy diplomáciai tárgyalásról Brüsszelben, miután a résztvevők úgy döntöttek, hogy azon csak angol nyelvű tolmácsolást fognak biztosítani.

A francia nyelv utolsó védőbástyájának az Európai Bíróság számít, hivatalos források szerint azonban már a luxembourgi székhelyű testületnél is azt fontolgatják, hogy bizonyos ügyekben az angolt is használják a francia mellett. Mario Monti korábbi olasz kormányfő tavaly úgy vélekedett, hogy a britek kilépése után az angolt kéne megtenni az Európai Unió elsődleges hivatalos nyelvének.