A kormány abban állapodott meg Oroszországgal, hogy Magyarország szeretne orosz vakcinát venni, és decemberben kisebb mennyiséget szállíthatnak ebből, hogy a szükséges magyarországi vizsgálatokat is elvégezhessék. Január második felére az is reális lehet, hogy nagyobb mennyiséget vásárolhatnak Oroszországtól - közölte a miniszter.

A kormány most is orosz, illetve kínai mintákat vár, amelyeket majd itthon fognak bevizsgálni, azonban mindkét országból rossz hírek érkeztek az elmúlt pár hétben. Az orosz vakcináról kiderült, hogy több páciensnél nem működött, ráadásul az orosz hatóságok már azelőtt engedélyezték, hogy befejeződött volna a tesztelés. Kínában szintén nem sikerült még megalkotni a tökéletes vakcinát, a Sinovac gyógyszergyártó cég által fejlesztett oltóanyag Brazíliában végzett klinikai tesztelését egy október 29-én jelentkezett "súlyos mellékhatás" miatt kellett felfüggeszteni.

Korábban az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcina tesztelését is le kellett állítani egy időre, mert súlyos mellékhatás lépett fel az egyik tesztalanynál. Az Európai Bizottság egyébként már szerződést kötött az AstraZeneca, a Sanofi-GSK, valamint Johnson & Johnson csoporthoz tartozó Janssen Pharmaceutical Companies egyik vállalatával vakcinabeszerzésről és nemrég a Pfizer és a BioNTech készítményéből is rendelt, amely a befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot ért el.

Úgy tűnik, hogy a magyarok is inkább az európai vakcinában bíznak, ugyanis 53 százalékuk csak azt adatná be magának, amelyet az unió engedélyezett. Azok aránya, akik akár azonnal beadatnák a kínai vagy orosz oltást mindössze 11 százalék, míg 10 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy csak akkor élne ezekkel, ha tovább romlana a járványhelyzet - derül ki a Napi.hu számára, a Pulzus kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Az ugyanakkor elég riasztó, hogy az emberek 17 százaléka semmilyen koronavírus elleni oltást nem venne igénybe, 9 százalék pedig úgy ahogy van elutasít minden oltást, vagyis oltásellenes.

Nem csak a végzettség, de a lakóhely is meghatározza a magyarok, oltáshoz való viszonyát. Például a községekben élők 16 százaléka azonnal beadatná az orosz vagy kínai vakcinát, míg a nagyobb településen élők körében ez az arány 7-9 százalék.

Az is kiderült, hogy míg a 18-39 éveseknek csak 49 százaléka adatná be kizárólag az Európai Unió által jóváhagyott készítményt, ez az arány 60 fölött már 59 százalék. Ezzel szemben éppen az idősek azok, akik a legnagyobb arányban (14 százalék) adatnák be azonnal az orosz oltást.

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.