A már nevében is a jövőbe („next”) tekintő, a jövő érdekében végzett felelős turizmuspolitikát hangsúlyozó NECSTouR hálózat egy olyan nemzetközi platform, amelyen népszerű desztinációk közös válaszokat fogalmaznak meg a fenntarthatósági kritériumok által támasztott kihívásokra. A mostani barcelonai találkozó apropóját a Kulturális Örökség Európai Éve (EYCH 2018) adta: a konferencia átfogó célja egy páneurópai párbeszéd elindítása a kulturális örökség turizmusban betöltött jövőbeni szerepéről.
Az április 19-én kiadott Barcelonai Nyilatkozat a turisztikai és a kulturális szereplők közötti szinergiák beindításának, valamint az interkulturális párbeszéd erősítésének szándékával jött létre. A nyilatkozatban több érdekelt fél – a turisztikai szakma mellett a magán, a civil és a kulturális szféra, valamint a fogadóközösség és a turisták – különböző érdekeit harmonizálják, és hangsúlyeltolódás mutatkozik benne a korábbi, profitmaximalizálásra építő szemlélet felől egy holisztikus, a helyi környezet, a helyi lakosság és az üzleti szféra érdekegyensúlyára törekvő megközelítés irányába.
Amint a konferencián elhangzott: „A városnak lehetnek turistái, de a város ne legyen a turistáké. („The city can have tourists, but tourists should not have the city.”)
A deklaráció egyik sarkalatos célja a turisták jövőbeni szemléletformálása annak érdekében, hogy a kulturális örökségi helyszínek teherbíró képességének megőrzéséhez – különféle adókon keresztül – járuljon hozzá a látogató (pl. „kulturális örökség adó”, karbantartási és javítási díjak formájában). A nyilatkozat a helyi lakosokat céltudatos polgároknak tekinti, akik az adott desztináció és a helyi kultúra „legjobb nagykövetei”, és akik alkalmasak arra, hogy érzékenyítsék vendégeiket a fogadóterület kulturális önazonossága, „emberi dimenziója” iránt. Intézményi szinten a nyilatkozat újat hoz abban, hogy ösztönzi az átmenetet a hagyományos „idegenforgalmi tanácsi struktúra” felől az interaktív szemléletet közvetítő „turisztikai edukációs centrumok” irányába, ahol az oktatás a misszió, hogy a turista – tartózkodása idejére, sőt akár azt követően is – osztozzon a helyi értékek, szokások, hagyományok tiszteletében.
Az április 19-ei konferencián Pap Mária, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ turisztikai divízióvezetője egy panelbeszélgetésben vett részt, a Visit Reykjavik és a Visit Barcelona egy-egy vezető képviselőjével együtt. Áshildur Bragadóttir, az izlandi küldött elmondta, hogy Izland páratlan természeti csodái mellett egyre inkább Reykjavik mint
városi – azaz kulturális turisztikai - célpont kerül előtérbe a termékfejlesztésben és a promócióban. Joan Torrella, a Visit Barcelona felelős vezetője a barcelonai overturizmust kezelő, smart látogatómenedzsment fejlesztésekről szólt. Budapest esetén szóba került a bulinegyed túlterheltsége, a szükséges és körvonalazódó civil és önkormányzati összefogás, a házirend, az éjszakai polgármester, az airbnb-vel való hivatalos kommunikáció, a regisztráció, az adófizetési fegyelem. Pap Mária említette továbbá a budapesti fürdőkultúrát, mint a tágabb értelemben vett kulturális örökség részét, az Európa Sportfővárosa 2019. cím elnyerését, valamint a magyar gasztronómiai kultúra erősödő nemzetközi elismertségét.
A budapesti turizmus színtere tehát a város élő szövete, ahol civilek és turisták élménykereső találkozása valósul meg. A látogatómendzsment azonban tisztán körvonalazott kompetenciákat és finanszírozást igényel, hiszen a turisták nem az egyes kerületekbe, hanem Budapestre érkeznek (Egy Budapest van!).
A konferencia Katalónia kormánya és tartományi turisztikai hivatala, a „Kulturális Turizmus Nemzetközi Éve 2018” szervezőbizottsága, valamint a „Kulturális Örökség Európai Éve 2018” menedzsmentje támogatásával valósult meg, a barcelonai Tengerészeti Múzeum közel 600 éves falai között kialakított rendezvényteremben. A helyszín maga is a fenntarthatóság impozáns szimbóluma volt.
