A brüsszeli turisztikai hivatal, a VisitBrussels igazgatóhelyettese, Geert Cochez az egyik belga napilapnak elmondta, 5 hónapja tart a lidércnyomás. A párizsi terrorakciók után ugyanis Brüsszel Molenbeek nevű kerületébe vezettek a szálak. A világsajtót bejárták a szigorított terrorkészültség képei: a felfegyverzett katonák és a harckocsik Brüsszel főterén. Ezután következett márciusban a tűzpárbajjal súlyosbított hajtóvadászat az egyik párizsi merénylő, Salah Abdeslam után, majd annak letartóztatása. A március 22-én történt robbantások a zaventemi repülőtéren és a brüsszeli metróban pedig végképp elriasztották a turistákat.

Márciusban 600 vendéglátóipari egység jelentett csődöt, normál esetben havi 40 hely zár be. A brüsszeli ágazat a húsvéti hétvége után kongatta meg a vészharangot. Húsvét hétfőn, a robbantások után egy héttel soha nem látott mértékűre, 18 százalékosra zuhant a kihasználtság a város szállodáiban. Az azt megelőző évben 73 százalékos volt a töltöttség. A Brüsszeli Szállodaszövetség két azonnali óvintézkedést kért a kormánytól, amely rögtön vészforgatókönyvet dolgozott ki az ágazat érdekében. Új jogszabályt vezetett be, hogy megelőzze a tömeges elbocsátásokat. Ennek értelmében az állam az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalók fizetésének a 65 százalékát állja. Az intézkedést június 30-ig meghosszabbították. Április 25-ig 23 ezer munkavállaló nyújtott be kérelmet a kompenzációra.

A másik intézkedés szerint 6 hónapra felfüggesztették a szállodák számára a vendégéjszakák után járó hoteladó befizetésének kötelezettségét, amely egyébként a világon az egyik legmagasabb mértékű Brüsszelben. „Négy héttel a robbantások után Brüsszel legfelkapottabb, éttermekkel teli utcájában, a Beenhouwerssteeg-en, ahol mindig óriási a tömeg, még mindig síri csend honol. A három leghíresebb helyen is (Aux armes de Bruxelles, Chez Léon és Chez Vincent) a személyzet fele voltaképpen munkanélküli, olyan ritkán hívják be őket. A 7000 eurós havi bérleti díjakat pedig a napi 100 helyett 10 vendégből nem lehet kigazdálkodni. A legtöbb étterem 6 órás munkaidő bevezetésével igyekszik elkerülni az elbocsátásokat, de sokan a legrosszabbtól tartanak: ha még 1-2 ilyen gyenge hónap jön, a környék összes étterme lehúzhatja a rolót. A két Michelin-csillagos étterem, a Comme Chez Soi séfje Lionel Rigolet úgy fogalmazott: „Brüsszel haldoklik” – olvasható az ad.nl holland híroldalon.

A szintén holland Volkskrant egy hónappal a terrortámadások után azt írja: Berlinből 5 euróért lehet Brüsszelbe repülni, a turisták azonban inkább kerülik a várost. A kávézók és éttermek mellett a szállodák is komoly gondokkal küzdenek a lemondott kongresszusok és az elmaradó turisták miatt. A flamand turisztikai marketingszervezet, a Toerisme Vlaanderen honlapján részletesen foglalkozik a támadások kapcsán kialakult helyzettel. A frissülő utazási információk mellett hasznos tanácsokat ad a turisztikai vállalkozásoknak, hogyan nyugtassák meg a vendégeket, miként kezeljék a lemondásokat, hogy fogják meg a kiadásokat a nehéz időkben, milyen marketingfogásokkal éljenek, vagy éppen miket kerüljenek, sőt a leggyakoribb vendégkérdésekre angol sablonválaszokat is mellékelnek. A belga kormány a napokban jelentette be, hogy 66 millió eurót áldoz a brüsszeli gazdaság újjáélesztésére. A mentőöv részeként fokozzák a tömegközlekedés, a parkok és a rendezvények biztonságát és finanszírozási útmutatást, valamint hiteleket adnak a kis- és középvállalkozások számára. 100.000 eurót különítenek el arra a célra, hogy a szállodákban ingyenes bérletet igényelhessenek a turisták a közösségi közlekedésre.