A néphagyomány szerint ezen a napon „a madarak házasságot kötnek”, a kikelet pedig hivatalosan is megérkezik. A 16. századi naptárreform előtt ez az időpont egybeesett a napéjegyenlőséggel, így a Gregorjevo a természet újjászületésének ünnepévé vált.
Fotó: aviareps
A szokás a régi kézműves városokból – például Kropából és Železnikiből – ered, ahol a mesterek a hosszabbodó nappalok örömére jelképesen „vízbe dobták a fényt”: égő kosárkákat, facipőket engedtek a patakokra, jelezve, hogy innentől már a nap világít a műhelyekben.
Ma az ünnep leglátványosabb helyszíne Ljubljana Trnovo negyede, a Gradaščica folyó partja, ahol családok ezrei bocsátanak vízre saját készítésű, immár környezetbarát anyagokból készült kis csónakokat és házikókat. A fények a város ikonikus, Plečnik által tervezett környezetében tükröződnek vissza a vízről.
