A miniszter a Rákospalota–Újpest vasútállomáson ismertette a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amelynek, minrt mondta, az a célja, hogy

2035-ig ledolgozza a magyar vasút évtizedes lemaradását, miközben korszerűbb, gyorsabb és az autózással is versenyképes közösségi közlekedést teremtsen.

A program jelenlegi munkaterve szerint összesen 3550 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. A finanszírozás több forrásból áll össze: 1100 milliárd forint kohéziós támogatásból, 700 milliárd a helyreállítási alapból, 400 milliárd európai beruházási banki hitelből, további 400 milliárd koncessziós konstrukciókból érkezhet, míg a 2028–2034 közötti uniós költségvetési ciklus projektjeihez további 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás kapcsolódik.

A miniszter szerint a Tisza-kormány olyan, több kormányzati cikluson átívelő fejlesztési programot indít, amely nemcsak a vasút infrastruktúráját, hanem a teljes közösségi közlekedési rendszert új alapokra helyezi. Ennek részeként a fővárossal együttműködésben az uniós fejlesztési programok közé bekerülhet a 3-as metró Rákospalotáig történő meghosszabbítása, ahol új vasút–metró csomópont jöhet létre.

Korszerű IC-flotta, új HÉV-ek és reptéri vasút

A tervek egyik legfontosabb eleme a járműpark megújítása. Vitézy Dávid szerint tíz éven belül a szerelvények átlagéletkorát a felére kell csökkenteni. Ennek részeként

450 milliárd forintból 35 új, 400–500 férőhelyes InterCity motorvonat beszerzését tervezik, amelyek első példányai 2030-ban állhatnak forgalomba.

Már idén elindulhat a 42 új HÉV-szerelvény beszerzése is mintegy 300 milliárd forint értékben, miközben a nem villamosított vonalakon akkumulátoros vonatok megjelenésével számolnak.

A nemzetközi kapcsolatok erősítésének részeként kiemelt projekt marad a budapesti repülőtéri vasút, valamint a Budapest–Bécs és Budapest–Varsó közötti vasúti összeköttetések fejlesztése.

Ma még sok a korszerűtlen szerelvény

A miniszter rámutatott: a fejlesztések sürgősségét jól mutatja, hogy

jelenleg az ülőhelyek 46 százaléka olyan járművekben található, amelyekben sem klíma, sem légjavító berendezés nincs, míg a vasúti járművek 73 százalékából az utastájékoztató kijelzők is hiányoznak.

Tapasztalatok szerint ugyanakkor a jelentősebb fejlesztések után az utasszám akár kétszeresére vagy háromszorosára is emelkedhet.

Pályaudvarok, Balaton és regionális fejlesztések

Átfogó felújítás vár a legnagyobb pályaudvarokra, köztük a Nyugati pályaudvarra, a Déli pályaudvarra, Rákosrendező térségére, valamint Budapest nyugati vasúti kapujára. A miniszter szerint a pályaudvarok a nemzeti vagyon kiemelkedően értékes elemei, amelyek fejlesztésébe csak a közérdek elsődlegességével vonható be magántőke.

A vidéki fejlesztések listája is hosszú. A következő évek előkészítései között szerepel többek között:

• a debreceni állomás és buszpályaudvar integrált fejlesztése,
• a Debrecen–Balmazújváros szakasz villamosítása,
• a Debrecen–Nyíregyháza és Debrecen–Mátészalka vasútvonal korszerűsítése,
• a Tiszaújváros–Miskolc–Kazincbarcika tram-train előkészítése,
• Eger vasúti kapcsolatainak fejlesztése,
• a Hatvan–Füzesabony szakasz korszerűsítése,
• a Budapest–Szeged fővonal rekonstrukciója,
• a Budapest–Győr vonal szakaszos felújítása,
• a Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal modernizációja,
• valamint a balatoni vasútvonalak kapacitásbővítésének előkészítése.

Emellett kiemelt cél a leggyakoribb késéseket okozó felsővezeték- és biztosítóberendezési hibák felszámolása, a digitalizáció erősítése, valamint a kétvágányú és nagyobb sebességre alkalmas vasúti pályák arányának növelése.

A miniszter ugyanakkor jelezte: a nagyszabású fejlesztéseknek ára is lesz:

a következő években előfordulhat, hogy egyszerre négy-öt fővonalon is zajlanak majd felújítások, ugyanakkor szerinte ezek az előkészítések hosszú időre meghatározhatják a magyar vasút fejlődését.