Pozsonytól mindössze tíz kilométerre érkeztünk a dévényi kapuhoz. A települést alig több, mint ezren lakják, ám a rendezett házakból, gondozott kertekből és jó kialakított utcákból álló üdülőfaluban sokan sétáltak. Lakályos éttermek, cukrászdák közül választhattak. Sokan meg is kóstolták a helyi ételeket.

Dévény ősi település ez, ahol már a rómaiak őrtornyokat emeltek. Később a Morva-fejedelem székhelye lett, aztán pedig urasági családok birtoka volt. Ma viszont Szlovákia legfontosabb vízi kapujaként emlegetik. A falu közepén áll a Szent Kereszt római katolikus templom, amelyet a XVIII. században barokk-klasszicista stílusban építettek.

A település közepén álló kastélyt pedig a XVII. században nyitották meg. Később jezsuita kolostor lett, ma viszont magántulajdonban levő sörfőzde.

Nemzeti kulturális műemlék

Élményt jelentett felkapaszkodni a dévényi várromhoz, amely a vidék kiemelkedő látványossága, amely Napóleon seregének 1809-es rombolásával rommá vált. Egyébként innen gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a Morvára, valamint három szomszédos ország határára.

Mint megtudtuk, hajdan ez a vár volt a történelmi Magyarország nyugati határvédelmének egyik fő erőssége. Nem véletlenül, hiszen a Duna és a Morva fölötti hatalmas sziklacsúcson magasodik. Ma is az egyik legrégebbi történelmi hely Szlovákiában és 1961 óta a szomszédos ország egyik kiemelkedő nemzeti kulturális műemlékeként tartják számon.

Az emlékhelyet folyamatosan karbantartják, a megmaradt falait igyekeznek megőrizni és bemutatni a vendégeknek. Évente ugyanis több ezer érdeklődő német, szlovák, magyar, osztrák, cseh turista érkezik ide eltöltsön néhány órát Dévényben és a várban is. Többen sétahajóval érkeznek a Dunán Pozsonyból, illetve a közeli osztrák Hainbugból is vízi járművel. De Dévény autóbusszal is gyorsan megközelíthető, amely a szlovák fővárosból óránként indul.

A vár jelképes része az Apácatorony

A felső-, a középső- és az alsó részből álló vár területét három kapuval lezárt, kőből épült fal veszi körül. Az egyetlen ma is használt bejáraton, a nyugati oldalon vágott Morva-kapun jutottunk be a területére. Az alsó részen - a korábbi évekhez hasonlóan ma is folyamatos ásatásokat folytatnak a régészek.

A feltárt leletek egy részét pedig a sziklaszirtbe vájt barlangszerű térben állandó kiállításon tekinthettük meg.
A bejárati kapun át kanyargó betonút vezet a felső várba, amelyet idén nyáron nyitottak meg a turistáknak. Innen pazar panoráma tárult elénk, miután láthattuk a hömpölygő Dunát és az abba ömlő Morvát.

A középső várrészben viszont két egykori palota maradványai tárultak elénk. Egyébként itt találni azt az 55 méter mélységű várkutat, ahonnan egykor a vizet nyerték a lakók.  Az udvar nyugati oldalán haladva, a Duna felől nyílt a legszebb kilátás a vár jelképes - emblematikus - pontjára, az úgynevezett Apácatoronyra.

A hagyományőrzők parádéja

Ez a vár - mint nemzeti kulturális műemlék évről évre - a nyári idegenforgalmi főszezonban -  a hagyományőrző történelmi játékok színtere is egyben. A játékokon vívóbemutatókat élvezhetnek az érdeklődő turisták, akiknek a múlt eseményeiből igyekeznek több epizódot is felidézni a szereplők.

Sőt a gerelyvetést és a baltahajítást ki is próbálhatják a vendégek. A túránk során a vár és a Duna közti sétaúton járva alulról is megcsodálhattuk a meredek sziklára épült falak és bástyák maradványait, amelyek teljesen uralják a környezetet.